CSERJE(CINCÉR) – állat (családnév)
(Fotó: négyfoltos cserjecincér)
Tövisescincérek – Rhagium-fajok
Közös jellemzőjük a széles váll, a test félhosszát alig elérő rövid csáp, valamint az előtor két oldalán meredő, hátrafelé hajló nagy tövis – innen az elnevezés. A bábozódás a kéreg alatt készített, 1–3 cm nagyságú, rágcsálékból készített ovális bábkamrában történik. Magyarországon négy fajuk ismert.
Tölgy tövisescincér
Rhagium sycophanta Schrank
Syn: Harpium sycophantaSchrank
Leírás: Csápjai rövidek és vastagok, a szárnyfedő tövét alig érik el. Szárnyfedői sárgásvörösen szőrözöttek, két széles vöröses harántcsíkkal. Előtorán oldalt nagy tüskék vannak. A szemek mögött a halánték erősen fejlett. Teste fekete, 15–26 mm.
Elterjedés, életmód: Egész Európában elterjedt, melegkedvelő faj. Magyarországon a hegy- és dombvidéken gyakori. A bogár május végén, júniusban rajzik. Álcája a száradó, vagy levágott lombfa, elsősorban a tölgy kérge alatt él, de kifejlődhet nyír, éger és a gesztenye fájában is. Fészekszerű bábágyát a kéreg alatt készíti. Fejlődése két évig tart.
Cser tövisescincér – Rhagium mordaxde Geer
Syn: Harpium mordaxde Geer
Leírás: A nyakpajzs tövében két párhuzamos él látható. Egyenletes szőrözete szürkéssárga, a szárnyfedő haránt szalagokkal díszített. Nagysága 12–22 mm.
Elterjedés, életmód: Egész Európában elterjedt. Magyarországon mindenütt gyakori, elsősorban a hegyvidéki lomberdőkben. Polifág faj. Az imágó áprilistól augusztusig repül. Álcája főleg bükk, tölgy, hárs, éger kérge alatt fejlődik. Generációja 2 éves.
Fenyves-tövisescincér
Rhagium inquisitor Linné
Syn: Harpium inquisitor Linné
Leírás: Fekete, szürke rásímuló szőrözettel, csupasz fekete foltokkal és a szárnyfedőkön két haránt övvel. 10–21 mm.
Elterjedés, életmód: Magyarországon a leggyakoribb Rhagium faj, mindenütt elterjedt, ahol elhalt, kéreghiányos fenyőtörzsek találhatók. Gazdanövényei az erdei-, fekete- és a lucfenyő. A bogár májustól szeptemberig repül. Álcája csak a kéreg alatt él, de a fatestbe mélyesztett bábágyaival műszakilag káros lehet. Finnországi adatok szerint az erdei tüzek után tömegesen elszaporodik.
Fűzcincér – Stenochorus meridianusLinné
Leírás: Karcsú, sárgásbarna szárnyfedői hátrafelé keskenyednek, lesímuló szőrözettel fedettek, sávokban más fényűek. Nagysága 12–25 mm.
Elterjedés, életmód: Magyarországon a hegyvidéki bükkösökben több helyen előfordul, de nem gyakori. A bogár június–júliusban repül. Álcája száradó, beteg bükk, kőris, tölgy és kecskefűz törzsében és gyökereiben fejlődik. A bábozódás a talajban történik.
Tölgycincér – Stenocorus quercusGoeze
Leírás: 11–21 mm nagyságú faj. Teste teljesen fekete, de szárnyfedői a nőstényeknél egyszínű vörösek, a hímeknél a vállak és a végek vörösbarnák.
Elterjedés, életmód: Közép- és Dél-Európában és a Kaukázusban elterjedt. Magyarországon a hegyvidéki tölgyesekben gyakori faj. A nemző áprilistól júliusig repül, előszeretettel tartózkodik a virágzó tölgyön, galagonyán. Melegkedvelő faj.
Négyfoltos cserjecincér
Cortodera humeralis Schaller
Syn: Cortodera quadriguttataFabricius
Leírás: Teste nyúlánk, párhuzamos szélű, fekete szinű, a szárnyfedőkön 1–1 folt a vállbütykön és a pajzsocska mellett sárga. 8–10 mm nagyságú.
Elterjedés, életmód: Előfordul Közép- és Dél-Európában. Magyarországon mindenütt gyakori. A bogár május–júniusban repül. Álcája a tölgyekben él, de a talajban bábozódik. Hozzá hasonló és elterjedésű faj a C. holosericeaFabricius, melynek álcája a molyhostölgyben fejlődik.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Tamás Mihály – Sziklán cserje
Zene: -