CSACSKA – állat (családnév)
(Fotó: pásztormadár)
pásztormadár J. a seregéllyel rokon, rózsaszín és fekete színű, időnként nálunk is fészkelő madár; Pastor roseus.
• A név tükörszó, a ném. Hirtenvogel ’ua.’ (Brehm) fordítása. A névadási szemlélet háttere az volt, hogy a madár a legelésző gulya környékén is futkos tápláléka után. Angol neve is pastor-bird (VNAE.). A tudományos latin névben a Pastor genusnév megfelelője a magyar összetétel előtagja.
A latin faji elnevezés pedig a madár rózsaszínű testére utal, akár a szaknyelvi rózsaseregély (Sturnus roseus), N. rózsaszínű seregély, apró piros szarka,
rózsarigó (Petényi: Erdély), rózsaszínű seregélyrigó, rózsaszínű sáskaőr, rózsaszínű sáskamadár (KissMad.). Idegen nyelvi nevei között is számos rózsaszínre utaló terminus használatos, pl. ang. rosy starling, cs. špa
ek r ů žový, holl. roze spreeuw, fr. martin roselin, ném. Rosenstar, ol. storno roseo, sp. estornino rosado (EL.) stb.
1801-ben tsátsogó tsatskamadár néven említi Földi, 1904-ben csacska Petényinél, 1914-ben csacsogórigó Herman Ottónál. Csicsergő énekéről nevezték hangutánzó eredetű szóval. Szintén 1801-ben említi Földi bogarász tsatskamadár (< ném. Raupentöter ’hernyóölő’) és kukoriczakár (< ném. Maisdieb ’kukoricatolvaj’)
elnevezéseit, ezek a pásztormadár német neveinek tudatos magyarításai. Sáskamadár, sáskafaló rigó, rózsaszínű sáskaőr, rózsaszínű sáskamadár (KissMad.)
elnevezése kedvelt táplálékára utal, egyik német neve ugyancsak Heuschreckenvogel (Brehm), azaz ’sáskamadár’. A németben adatolható még Viehvogel, Viehstar, Viehamsel neve (Brehm) is, azaz ’szarvasmarha-madár’, ’szarvasmarha-seregély’, illetve ’szarvasmarha-rigó’.
A madár rendszertelenül jelenik meg, vannak évek, hogy nagy tömegekben jön Magyarországra. Vándorló természetére utal a ném. Zigeunervogel (uo.) és a mi
jöttment-madár és vándor serege (Petényi) nyelvjárási nevünk.
♦ A pásztormadár ’Sturnus roseus’ vagy ’Pastor roseus’ a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába
tartozik. Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi száraz sztyeppéin, félsivatagos területein él. Télen délre vonulva eljut Indiába és Észak-Afrikába is. Nagy
sáskapusztító, követi a rovarokat, így új területekre is elvetődik. Sziklás helyeken telepesen költ. Fészkét fűcsomókból, szalmából és levelekből építi,
szőrrel és tollal béleli ki. A Kárpát-medencében inváziós faj, egyes években meg sem jelenik, máskor hatalmas rajokban, május környékén érkezik.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Devecsery László – A csacska kakaska
Zene: -