CIROK(MUSLICA) – állat (családnév)
(Fotó: cirokmuslica)
A cirokmuslica (Stenodiplosis sorghicola) a déli államokban gyakori. Korábban ellehetetlenítette a terület ciroktermesztését, de később az általa okozott kár mérséklődött. Ennek oka, hogy a cirok hozama nagyobb és a muslica természetes ellenségeinek száma megnőtt.
A muslica kis méretű, vörös testű légy. Petéit a virágzás időszakában rakja a toklász alá. A petékből kis fehér lárvák kelnek ki, melyek a magház nedvét szívogatják és megakadályozzák a mag kifejlődését. Kedvező körülmények között 14-20 naponta új generációjuk kel ki. A lárva a fejlődő magot károsítja.
Tavasszal a muslica a Johnson-füvet károsítja, és bugahányáskor telepszik át a cirokra, melynek minden fajtáját károsítják. A rovar a cirok bugában, a Johnson-füvön vagy a tarlómaradványon telel át lárvaalakban.
Egyik védekezési mód ellenük a nagyon korai vetés, ezáltal a virágzás még a cirokmuslica tömeges megjelenése előtt megtörténik. Rovarölőszeres kezelésnél több alkalmazás is szükséges.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: további cirok-rovarkártevők
Az USA-ban a cirok állományokban legnagyobb veszteséget okozó kártevők a zöld levéltetű, a „Blissus leucopterus”, a cirokmuslica, a kukorica-levéltetű, a gyapottok bagolylepke hernyója, és az amerikai szövőlepke hernyója.
A zöld levéltetű (Schizaphis graminum) teste világoszöld, háta közepén sötétzöld csíkkal. A lábak vége, a szívócső és a csápok nagy része fekete. A szárnyas formák sötétebbek, mint a szárny nélküliek. A zöld levéltetű leggyakrabban a ciroklevelek alsó részein táplálkozik, de megtalálhatók az örvös hajtásokon is. Kansas állam déli régiójától északra ritkán telel át, itt azonban az őszi búza jelentős kártevője, elsősorban akkor, ha az enyhe tél lehetővé teszi az áttelelést. A kora tavaszi déli szelekkel a szárnyas alakok északabbra is eljutnak, és a búzát és egyéb kalászos gabonát fertőzik. A kis szemű növényekben kevés kárt tesznek. Nyár elején támadják meg a cirkot. Nebraskában és más államokban végzett kísérletek azt mutatják, hogy a szárnyas levéltetvek nagyobb valószínűséggel támadják meg a kopár táblákat, mint azokat, amelyeken a tarlómaradványok mennyisége nagyobb.
Néhány más gabona levéltetűvel ellentétben a zöld levéltetű által kiválasztott nyál toxikus a növényre. A toxin elpusztítja a növényi sejteket, melynek következtében a leveleken vöröses foltokkal tarkított sárga elszíneződés figyelhető meg. A vörös elszíneződés a fogékony fajtáknál még szembetűnőbb. Az eredmény állományveszteség, csökkent életképesség, rosszul telítődött buga, alacsony hektolitertömeg és végül alacsonyabb hozam.
Genetikai rezisztenciát is kialakítottak a zöld levéltetű ellen, de a kártevő biotípusai folyamatosan legyőzik a fajta rezisztenciáját. Az Integrált Kártevőirtás (IPM) rendszerét alkalmazva a biológiai védekezés esetenként eredményes lehet.
A poloskákhoz tartozó Blissus leucopterus a cirok levelein és a levélnyelein szívogató bodobács. A rovar a kalászos gabonákról kerül betakarítás után a cirokra. Kansas államban és tőle északra általában másznak, de később szárnyakat növesztenek és átrepülnek a cirokra, párzanak, majd petéket raknak. A petékből kikelt második generáció tovább károsítja a cirkot. A déli államokban ősszel egy harmadik generáció is kikel. A legnagyobb kárt száraz években okozzák; a hűvös, csapadékos időben elpusztulnak. A kalászos gabonák és a cirok táblái között végzett rovarölőszeres permetezés hasznos lehet, amíg a rovarok szárnyai ki nem nőttek. Kansas középső részétől délre a rovarok szárnyai már kifejlődnek, mire a kalászos gabonatáblákat learatják. Ilyenkor a táblák közötti mezsgyék permetezése hatástalan, de korai vetéssel, ellenálló fajták alkalmazásával vagy rovarölőszerek kijuttatásával a kár csökkenthető. Az imágó a füvek gyökércsomóiban vagy a tarlómaradványban telel át.
A cirok különböző fajtái és hibridjei különböző mértékben érzékenyek a Blissus leucopterus kártételére.
Egyéb kártevők. Egyes években a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) komoly károkat okoz, ilyenkor nagy számban találhatók a begöndörödött levélben. Megakadályozza, hogy a buga kinőjön a hüvelyből. A levéltetvek által kiválasztott mézharmat ragacsos masszát alkot a bugán, és penészesedést okozhat, lehetetlenné téve a jó minőségű mag előállítását.
A cirok molylepke (Nola sorghiella) időszakosan okozhat károkat; elsősorban kései vetésű állományokban elpusztítja a fejlődő szemeket. Az Oligonychus pratensis atka toleránssá vált a peszticidekkel szemben és főként Texas államban károsítja a cirkot.
A kabócák kis kárt okoznak a cirokban még akkor is, ha a kukoricát teljesen elpusztítják. Ugyanakkor egyes cirokfajták leveleit szívesen fogyasztják. A kabócák megrághatják a fejlődő szemeket, de rovarölőszerekkel védekezhetünk ellenük. Afrikában és Ázsiában további kártevők is előfordulnak.
A cirok kártevői ellen alkalmazott biológiai védekezés módszerei:
A cirok kártevőinek számos természetes ellensége ismert, melyekkel hatékony az Integrált Kártevőirtás (IPM) rendszerén belül védelem érhető el. A sikeres biológiai védekezés alkalmazásakor a peszticidek alkalmazása csak akkor megengedett, ha a többi módszer kudarcot vallott.
A cirok kártevőinek természetes és bevált ellenségei a különböző katicabogárfajok. A katicabogár a levéltetvek ellen is hatékony. Leggyakoribb fajai a tizenkétpettyes katicabogár (Coleomegilla maculata) és a hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata). A közönséges fályolka (Chrysoperla carnea) szintén levéltetvekkel és más puhatestű rovarokkal táplálkozik. A cirok kártevőinek parazitái közé tartoznak a zengőlégy és a kéksávos légivadász.
Egy parazita életmódot folytató darázs, a Lysiphlebus testaciepes a zöld levéltetvek közé rakja petéit és lárvája ezekkel táplálkozik. A Blissus leucopterus ellen a Beauveria bassiana gombával lehet védekezni.
Magyarországon a cirok betegségei és fontosabb kártevői az alábbiak:
A vírusos betegségek közül a kukorica csíkos mozaikvírusa, baktériumos betegsége a vöröscsíkosság, levélfoltosság. A gombás betegségek közül csírakori fertőzést okozhat a Fusarium, az Aspergillus és Pythium fajok. A gombás fertőzések okozta csírapusztulás fokozottan jelentkezhet hideg talajba történő vetésnél. Ellenük csávázással lehet védekezni. Előfordul még a levélpettyesedés, cerkospóra Shorgi gomba okozza.
A kártevők közül a talajlakó drótférgek, cserebogár pajorok, ellenük talajfertőtlenítéssel védekezhetünk, ha szükséges.
Tenyészidőben a levéltetvek, poloskák, takácsatkák és a kukoricamoly okozhat kárt.
Zene: -