cinege J. széncinege | kék cinege: ilyenféle, de kisebb hasznos madár; Parus caeruleus.
• Talán idetartozó a korai szószedeteink következő adata: 1395 k.: cheínger (BesztSzj.), 1405 k. czenegete (SchlSzj.). Köznévként 1512 k. bukkan fel biztosan nyelvünkben: „siuem lolköm Viragom czinigem” (Nyelveml.). 1533-ban czinge madar (Murm.), 1560 k. chyneghe (GyöngySzt.). A további szótörténeti adatok szerint tsinege, czinége, zenege, czinege, tzínegő madár, czénége, cinöge, cönöge, csenége (KissMad.). A nyelvjárásokban MTsz.: cinöge, 1841: csincsebebe (uo.)| ÚMTsz.: cinigë, cinyëge, cönöge, csenege | Nyatl.: cënige | Nyr. 12: cince.
Hangutánzó eredetű cinege szavunk, a cincog-féle igék családjába tartozik. A madár vékony, csipegő hangja a névadás háttere. A TESz. szerint valószínűleg igenévi származéka egy cineg igének; vö. R. 1787: „a’ bokrok köztt a’ gáborkák, ökör-szem madárkák és egyebek tzinegtek”. Szintén hangutánzó a cinke alak, ez 1787-től adatolható: tzinke.Ezután czinkő, tsinke, tzintze, cinke (uo.).
A nyelvjárási csincsere, csincserere ugyancsak hangutánzó eredetű; vö. csincsereg, csincserget; a Székelyföldön ’szól a cinege’ (EtSz., MTsz.). A szikora, szikorka (Nyatl.) jövevényszó a szlovákból; vö. cs. és szlk. sýkora,sýkorka, szorb sykora, sykorka, le. sikora (W.).
A cinegelat. szaknyelvi Parus genusneve a lat. parus ’cinege’ madárnév folytatója. A lat. caeruleus fajnév pedig a ’kék, feketés’ jelentésű lat. caeruleus szóból való. A kék cinege terminus szó szerinti német megfelelője a madár Blaumeise (WbZ.) neve. A színpompás kis madár,kedves nevén kék cinke elnevezését kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. A Panurus biarmicus russicus tudományos magyar neve a forrásokban általában szakállas cinege, de szerepel barkós cinege néven is, mivel kétoldali barkója van. Egyéb népnyelvi neve a nádi cinege, sárgacsőrű cinege (KissMad.). A bajszos-,barkós-, szakállas cinege a ném. Bartmeise ’ua.’ (Brehm) mintájára keletkezett a madár hegyes, széles barkója, azaz oldalszakálla alapján. A kormosfejű cinege neve pedig onnan ered, hogy feje tetején fekete sapka és torkán ugyanilyen színű sáv látható, amelyek világos arcfoltjait keretezik.
A barátcinege ’Parus palustris’ fekete fejtetőjéről és torkáról kapta nevét; R. 1793: barát-tzinege (Grossinger), 1799: barát czinke (Fábián), feketefejű cinege, barátfejű cinege (KissMad.). Ugyanez a névadási szemlélet háttere a pap-fejü cinege ’búbos cinege’ (MTsz.) név esetében. Szintén a színére utal a ném. Schwarzmeise, szbhv. sjenica crnoglava (uo.). A közönséges barátcinege (Chernel) a R. lat. szaknyelvi Parus communis ’ua.’ nyomán alkotott név, a faj gyakoriságára utal. A mocsári cinege társnév az élőhelyre utaló lat. Parus palustris és a ném. Sumpfmeise ’ua.’ tükörfordításával keletkezett. A tollazat színe az alapja szürke cinege, hamvas cinege nevének; vö. ném. N. grawmeise ’szürke cinege’, Aschmeise ’hamu-cinege’, Mehlmeise ’liszt-cinege’ (Brehm). A kormosfejű barátcinege (Chernel) ’Parus montanus’ neve fénytelen fekete sapkájára utal. Korábbi neve hegyi barátcinege volt (uo.), a német Bergmeise ’ua.’ mintájára alkotott terminus, a madár tartózkodási helye volt a névadás alapja; a szaknyelvi lat. Parus montanus is erre utal (’hegyi cinege’).
A búbos cinege ’Parus cristatus’ (R. bobitás-tzinege /Grossinger/; 1799: búbos czinke /Fábián/; N. Erdély: bóbás cinege, bóbitás cinke, kontyos cinege /Nom./; kontyos cinke /VNAE./) neveit hegyes bóbitájáról kapta. A barnásfekete fejtetejéről és nagy torokfoltjáról elnevezett füstös cinege ’Parus lugubris’ korábbi neve gyászcinke, gyászos cinke volt (uo.), amely tükörszó, a ném. Trauermeise ’ua.’ (KissMad.) fordítása. A fenyvescinege ’Parus ater’ arról kapta szaknyelvi, továbbá fenyőcinke nevét, hogy élőhelye kizárólag fenyves erdő. A németben is Tannenmeise ’fenyőcinege’, Hatzmeise ’gyantacinege’, a R. lat. szaknyelvi Parus pinetorum ’fenyvesek cinegéje’, fi. kuusitiainen, észt kuusetihane (KissMad.) a madár neve. A lappföldi cinege ’Parus cinctus’ első nevét, az örvös-cinkét Herman Ottó alkotta (Madh.). A lappföldi barátcinege a ném. Lapplandmeise ’ua.’ (NA.) mintájára jött létre. Korai fajnév a R. 1840: bába-cinege (MTsz.). A cinegének volt Borsodban R. 1835: sárga gerlice (Kassai) elnevezése is.
Szólásaink gyakori szereplője, pl. A cinege is örül a tökmagnak. Cinegének kóró a nyársa.
♦ A cinegefélék népes családja 23 nemet és 162 fajt foglal magába, melyek közül 42 fajt 146 alfajra bontottak. A verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj. A cinege a Csendes-óceán szigeteinek kivételével az egész Földön elterjedt, legtöbbje mégis Európa és Ázsia mérsékelt égövében honos. A Kárpát-medencében gyakori. Igen eleven és mozgékony madár. Naphosszat egyik fáról a másikra röpköd, s szünet nélkül mászkál az ágakon; tulajdonképpen egész életük szakadatlan élelemkeresés. A nálunk élő madarak közül a cinegék a legeredményesebb rovarirtók. Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „tszí-tszí-tszí-tszit”. Géczi János versében:
hangol a cinke
kiénekelje a meggy
rügyes kottáját.
Egy másikban:
a rászállt cinke
saját dalát kopogja
ki a szélcsengőn.
A kormosfejű cinege ’Parus montanus’ alapvetően eurázsiai faj. Állandó madarunk, telente kényszerűségből magvakat és bogyókat eszik. Magyarországon a szakállas cinege szinte kizárólag csak a nagy, összefüggő nádrengetegek és mocsarak lakója. Nálunk a barátcinegék zömét a fényesfejűek adják. Három alfaj fordul elő, éspedig a közép-európai, a délnyugati és a retyezáti. A kék cinege télen-nyáron előfordul, igen hasznos. Téli etetéssel és mesterséges fészekodvakkal a kertekbe telepíthető.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Cinke Irodalmi Kávéház.
Zene: Bergengóc Zenegóc együttes – Cinke Lenke(gyermekzene)
