A kék cinege, sokszor becézően kékcinke (Cyanistes caeruleus) a Verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába
tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja.
Előfordulása:
A kék cinege alapvetően európai madárfaj. Gyakorlatilag az egész kontinens területén találkozhatunk vele, de Észak-Afrika Mediterrán területein és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Egyedül a különösen hideg övezeteket kerüli, de az ember közelségéhez jól alkalmazkodott.
Megjelenése:
A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhatnak.
A nemek egyformák. A kék cinege átlagos testtömege 9-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog.
Életmódja:
A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepke hernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is.
Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „tszí-tszí-tszí-tszit”.
Szaporodása:
A kék cinege szaporodása különféle természetes és mesterséges erdőkhöz kötődik, mivel fészkét faodvakban rendezi be. Gyakori vendég a kihelyezett
fészekodvakban.
Az elfoglalt odvakban gyökerekből és fűszálakból építi fel fiókái jövendő lakhelyét, amit mohával és szőrszálakkal puhán kibélel. Évente kétszer költ.
A költés ideje április–július között van.
Egy fészekalj kb. 12 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 18-22 napon belül
kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle
ízeltlábúakkal, különös szeretettel lárvákkal táplálják őket.
Kárpát-medencei előfordulása:
Gyakorinak mondható. A magyarországi állomány az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb, és az Alföld délkeleti részén a legritkásabb. Becslések szerint Magyarországon 170–270 ezer fészkelő pár élhet.
Védettsége:
Az emberi közelséghez alkalmazkodott faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez. Eszmei értéke 25 ezer forint.
- Cippanó muzsika, nyápic, oly icipici és gyors, hogy érzékcsalódásnak rémlik. Szinte hallhatatlan. Testem fürge semmi. Itt van s már nincs is itt. Szinte
megfoghatatlan. Fényképészek, próbáljatok levenni. Én még a pillanatképből is elmozdulok.
Szólások, közmondások:
Olyan vékony, mint egy cinege; nagyon sovány (gyerek).
Örül, mint a cinege a tökmagnak; nagyon örül valami apróságnak.
Cinegét fog; (orr) kipirosodik a hidegtől.
cinegének kóró a nyársa; akinek kevés van, kevéssel kell beérnie.
Könnyű a cinegét megfogni; még madarat is könnyebb fogni, mint a szökésben levő gonosztevőt elcsípni.
Zene: Alma együttes – Hess le róla cinege (vicces!).
