BÚVÁR - állat (családnév)
(Fotó: északi búvár)
Az északi búvár (Gavia stellata) a madarak (Aves) osztályának a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.
Előfordulása:
Európában, Ázsiában és Kanada sarki területein költ. Telelni délre vonul, például az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger környékére. Természetes élőhelyei a tavak, mocsarak és tengerpartok.
Kárpát-medencei előfordulása:
Magyarországon ritka kóborló, téli időszakban észlelhető. A Dunán és a Balatonon lehet látni néhány párt.
Megjelenése:
Testhossza 69-91 centiméter, Szárnyfesztávolsága 127-147 centiméter, testtömege 3 600-4 480 gramm.
Csőre enyhén kifelé hajlik. A tojó kisebb, mint a hím. Nászruhában a
Nyakán található rozsdavörös folt miatt lehetetlen összetéveszteni más búvárokkal. Nyugalmi ruhában hátoldala világosan pettyezett
Életmódja:
Főleg halakkal táplálkozik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt.
Szaporodása:
A párok életük végéig együtt maradnak és ugyanazon a fészkelőterületen élnek. A többi búvárhoz hasonlóan vízinövényekből álló fészküket néhány évenként
váltják. A tojó és a hím is kotlik, körülbelül 8 óránként váltják egymást. A
fiókák 25 nap alatt kelnek ki, ilyenkor piheruhájuk egyszínű fekete vagy feketés barna.
Helyzete:
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján
nem fenyegetett fajként szerepel.
Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Irodalom: Vörösmarty Mihály - Búvár Kund.