BUJÁR – állat (családnév)
(Fotó: északi búvár)
búvár, búvármadár J. rövid szárnyú, kitűnően úszó és bukó (északi) madár.
• A búvár madárnévként 1577-től adatolható (KolGl.: búár), ezután 1590: buar (SzikszF.), 1643: bujár (Com:Jan. 1643), 1702: buár (Miskolczi), 1793: buvár (Grossinger), 1801: búvár (Földi). Alakváltozata a nyelvjárásokban a R. 1838: buár (Tsz.) | Nyr. 9 és 17: bujár, vizi-bujár | uo. 5: búvó.
A madár neve onnan ered, hogy víz alá bukással szerzi halakból álló táplálékát. Áldozatát víz alatt kapja el, igen mélyre is lemerül. Édesvízben csukára, sügérre, pisztrángra és tokfélékre, sós vízben lepényhalra, tengeri pisztrángra és heringre vadászik. Más nyelvekben is hasonló neve van; vö. lat. szaknyelvi mergus (se mergo ’merül, bukik’), ném. Taucher (< tauchen ’merül’), fr. plongeon (< plonger ’merül’) (KissMad.), ném. Seetaucher, Tauchente (Nyr. 1911).
A fehércsőrű búvár ’Gavia adamsii’ lat. szaknyelvi faji neve Edward Adamshajóorvos nevét őrzi. A sarki búvár ’Gavia arctica’terminus a lat. szaknyelvi Colymbus arcticus és a ném. Polartaucher (KissMad.) fordítása, hasonlóidegen nyelvi neve az ang. arctic diver, fr. plongeon arctique, sp. colimbo arctico (EL.). A sarki búvár északi jelzőt kapott: 1801: északi karakatna (Földi), 1841: északi bukdár (Vajda). Ugyancsak fordítással, a lat. szaknyelvi Colymbus borealis, Gavia septentrionalis ’ua.’ névből való az északi búvár (Madh.) ’Gavia stellata’ elnevezés. Mivel e madár Magyarországon télen fordul elő, a Velencei-tónál jeges bujár (uo.) volt a neve. A jégi búvár (uo.), jeges búvár (uo.) ’Gavia immer’ a ném. Eistaucher ’ua.’ (Brehm) terminus fordítása, alapja az, hogy az örök hó és jég birodalmában honos madár. A szaknyelvi lat. Colymbus Adamsi ’ua.’ alapján alkotta Herman Ottó első magyar nevét fordítással: Adams-búvár.
♦ A búvárfélék (Gaviidae) a madarak osztályának a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe tartozó egyetlen család. A búvárok az északi félteke hideg vidékein honosak, de vándorolnak, így ősszel és télen hazánkban sem idegenek. Kitűnő úszók, lábaik a farokhoz közel helyezkednek el, ami az úszást könnyíti, de a szárazföldi mozgást esetlenné teszi. Az északi búvár ’Gavia stellata’ Európában, Ázsiában és Kanada sarki területein költ. Nagyobb kiterjedésű tengerpartokon és nagy tavakon telel, például az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger környékén. Magyarországon a Dunán és a Balatonon lehet látni néhány párt. A jeges búvár ’Gavia immer’ Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok egyes területein, Grönlandon és Alaszkában költ. A párok életük végéig együtt maradnak, és ugyanabban a fészekben költenek. Magyarországon ritka átvonuló. Kanada egydolláros érméjén a jeges búvár látható. A sarki búvár ’Gavia arctica’ főként Európában és Ázsiában nagy és tiszta vizű tavak környékén költ. Leggyakrabban a Fekete-, Földközi- és Balti-tenger környékén telel. Magyarországon a Balatonon kis számban rendszeresen előfordul. Két percig is képes a víz alatt maradni. A fehércsőrű búvárt ’Gavia adamsii’ a jeges búvártól egyedül szalmasárga csőre különbözteti meg, amely egy kicsit felfelé hajlik.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Bujár Károly.
Zene: -