BORSÓ - növény (családnév)
(Fotó: zöld borsó)
A borsó vagy veteményborsó, kerti borsó, kultúrborsó, termesztett borsó (Pisum sativum) a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj. Tápláléknövény, az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye. Fontos fehérjeforrásnak számít az emberi táplálkozásban, manapság elsősorban zöldségként és állateledelként kerül felhasználásra. Magyarországon a veteményes kertekben mindenütt megtalálható kedvelt zöldségféle. Szántóföldi paraszti termesztése elsősorban a Tiszántúlon (Hajdú-Bihar, Szolnok, Békés megyék), illetve a Dunántúl némely körzeteiben (Fejér és Tolna megye) alakult ki. Termesztett változatai több vad őstől származnak. Termesztésbe vétele i. e. 4–5000 évvel Közép-Ázsia központi és déli területein (Afganisztán, Irán, Turkesztán) történhetett és a neolitikus kultúrákkal terjedt el Európában. A bronzkorból bőséges régészeti leletek bizonyítják Kárpát-medencei és nyugat-európai ismeretét. A magyarság még a vándorlása idején ismerhette meg. A magyar borsó szó ótörök eredetű.
Leírása:
Az alapfaj gyökere mélyre hatol, oldalgyökerei gazdagon behálózzák a talajt, rajtuk nitrogéngyűjtő baktériumok élnek. Hajtása felálló vagy elfekvő dudvaszár viaszos bevonattal; levélkacsban végződik. Levelei szárnyasan összetettek, hamvasak, széles pálhájuk van. Virágai fehérek, magánosak vagy kevés tagú fürtben állnak. Termése hüvely. Áprilistól júliusig virágzik.
A termesztett fajták különböznek a szártagok hosszúságában és színében, a pálhalevelek és a lomblevelek alakjában, a hüvely méretében és a termés alakjában.
Termesztett alakkörei:
Alapvetően három fajtacsoportot különböztetünk meg, de ezeken belül más szempontok, bogyó nagysága, színe alapján is osztályozzák:
Cukorborsó: a terméshüvely belső, rostos rétege hiányzik, hüvelyestül fogyasztják.
kifejtő borsó: magjuk sima, cukortartalmuk gyorsan alakul át keményítővé, rövid idő ál a betakarításukra. Ide tartoznak az étkezési száraz (zöld vagy sárga magvú) borsók is.
Velőborsó: a cukortartalom lassan alakul át keményítővé, hosszabb ideig zsenge marad.
Termesztése:
A borsót eredetileg száraz állapotban fogyasztották. A zöldborsófogyasztás a a 15–16. századtól jött szokásba Nyugat-Európában. Eleinte a hüvelyével együtt főzték meg. A 16–17. századi magyar botanikai irodalom kétféle borsót különböztetett meg: az apróbb magvú mezei borsót és a nagyobb magvú kerti borsót. Magyarországon bárhol termeszthető, a hideget jól tűri, egyes fajták a −10 °C-ot is károsodás nélkül elviselik. Nagy melegben a szemek aprók maradnak. Március, április hónapban szakaszosan vetjük, egyes fajták között egy-két hét különbséggel. Talajban nem válogat, tápanyag-, vízigénye közepes, ha a téli csapadék bőséges volt, akkor csak a virágzásakor öntözzük.
A termésmennyiség és a minőség miatt nagyon fontos a legmegfelelőbb betakarítási időpont kiválasztása. Túl korai szedésnél alacsony lesz a termésátlag, viszont zsenge, édes szemeket kapunk, míg a túl kései szedésnél a minőség lesz rossz, kemények, nehezen fővők lesznek a szemek. A szedést követően hűvös helyen tároljuk a feldolgozásig, eltevésnél, gyorsfagyasztásnál törekedjünk arra, hogy két-három órán belül tudjuk feldolgozni.
Felhasználása:
A szárazborsó legnagyobb része borsódaraként az állattenyésztésben kerül felhasználásra, akárcsak az élelmiszer előállításból származó borsó takarmányliszt és a borsókorpa a hántoló malomból. Magas tápanyagtartalma miatt a szárított borsót is használják etetéshez. Továbbá a borsót zöldtakarmányként és zöldtrágyázáshoz is használják.
Eredetileg az emberi táplálkozáshoz is szárazborsót használtak, melyet elsősorban borsópürének készítettek el. Napjainkban elterjedt még a borsóleves. A 19. században jelent meg a borsókolbász. A szárazborsó teljes borsóként (maghéjjal) és félborsóként (maghéj eltávolításával) kerül felhasználásra.
Manapság Közép-Európában a borsót főleg nyersen fogyasztják. Gyakran kerül konzervekbe és mélyhűtött formában is árusítják.
A nyers, zsenge friss cukorborsó kedvenc gyerekcsemege. Cukorborsó leves, és főzelék készülhet belőle, de más levesek, rizses köretek, párolva saláták ízesítője, kiegészítője. Az egészséges, friss borsóhüvely a belső rétegének eltávolítása után ehető, a borsólevesben is nagyon jól használhatjuk.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: mese:
A hercegnő és a borsó; Borsószem hercegkisasszony; Mese a cukorborsóról.
Szólások, közmondások:
Talán borsón tolták el; arról a helyről mondták tréfásan, amelyről azt tapasztalták, hogy távolabb van, mint hitték.
Borsót gömbölyít; nem végez semmi hasznos munkát; lopja a napot.
Borsószalmán kellene megégetni; gonosz, ártó szándékú ember, különösen vénasszony.
Hányd a falra a borsót, lepörög az róla; hiába beszél valakinek, nincs foganatja a szavának.
borsódzik a háta valamitől; irtózik, fél vagy nagyon idegenkedik tőle.
Zene: Csicseri és Borsó (gyerekzene).
Gyermekeknek:
„Csicseri borsó, bab, lencse,
Fekete szemü menyecske,
Ne menj haza este,
Mer fölbök a kecske.
Kukkantyú.”
(A végén le kell guggolni.)