BORÓKA(KÍGYÓGOMBA) – gomba (leány keresztnév)



boróka-kígyógomba
(Fotó: boróka-kígyógomba)




A Boróka a Borbála régi magyar beceneve, egyben egy növénynemzetség neve is.
Névnapok: december 4.
Gyakorisága: nem gyakori.

Boróka-kígyógomba* - Mycena juniperina
Kalap: 2,5-8 mm átmérőjű, félgömb, paraboloid, végül domború alakú, közepe némileg nyomott vagy gyakran kicsit púpos, feltűnően barázdált, fehéren deres,
halványbarna vagy sárgásbarna, barnássárga, közepe gyakran sötétebb, széle felé fehéresre halványodik. 
Lemezek: ívesek, szélesen tönkhöz nőttek, gyakran kis foggal jellegzetesen a tönkre futók, halvány sárgásszürkék vagy bézs színűek, élük fehéren deres. 
Tönk: 3-5 x 0,5 mm, csúcsán és néha a bázisában is kiszélesedik, porcos, ívelt, csúcsa felé üreges, bézs- halványbarna színű, deres, bázisa finom fehér szálakkal csatlakozik a szubsztráthoz. 
Hús: nagyon vékony, fehéres. Szaga nem jellegzetes vagy kissé savanykás, íze jellegtelen. 
Spóra: 9-12 x 8-10,5 µm, gömbölyded, gömbös. 
Előfordulás: fán élő szaprotróf,nyártól tél elejéig, elszórtan vagy kisebb csoportokban, élő álló (gyakran mohával borított) közönséges boróka (Juniperus
communis) kérgén. Ugyancsak előfordul görög borókán (Juniperus excelsa) és vörös borókán (Juniperus oxycedrus) is. Ritka, vagy figyelmen kívül hagyott
gombafaj (VL3). 
Étkezési érték: nem ehető. 



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Szepes Mária – Boróka néni kincse

Zene: Boróka Énekegyüttes.