BOJTORJÁN – növény (fiú keresztnév)
(Fotó: közönséges bojtorján)
A Bojtorján magyar eredetű férfi név, a bojtorján növény neve alapján.
Névnapok: április 24, december 20 (mindkettő ajánlott).
Gyakoriság: nem gyakori.
A közönséges bojtorján vagy nagy bojtorján (Arctium lappa) az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a bojtorján nemzetségbe tartozó növényfaj. Hibásan bogáncsnak is nevezik, de a bogáncs (Carduus) nemzetség fajainak minden része szúrós.
Elterjedés, élőhely:
Európa, Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, de az egész világon elterjedt. Útszéleken, folyópartokon, nitrogénben gazdag, megbolygatott talajokon nő, időnként kiterjedt telepeket alkotva – de zöldségként is termesztik. A sötét, árnyékos helyeket nem viseli el.
Jellemzői:
Kétnyári növény. Tipikusan 60–150 cm magasra nő. Karószerű gyökere 30–60 cm hosszú, 2-3 ujj vastag, függőlegesen, alig elágazva hatol a talajba; húsos, belül fehér, kívül szürkésbarna, rosszízű, szagtalan. Az első éves egyed gyökere még tömör, húsos – ekkor kell begyűjteni –; a virágot hozó (másodéves) egyedek gyökere szivacsosodik, később üreges, pudvás szerkezetűvé válik. Erősen elágazó, pelyhes, szúrós szárán a barázdált tőlevelek igen nagyra nőnek, az első évben tőrózsát alkotnak. A szárlevelek szórt állásúak, nyelesek, szíves formájúak; felfelé haladva kisebbedők és rövidülő nyelűek; fonákuk szürkén gyapjas. Július-szeptember környékén nyíló, 3-4,5 cm hosszú, bíbor vagy rózsaszínű, kizárólag csöves, ötcimpájú virágai hosszú kocsányon ülnek, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A horgos végű, hátragörbülő fészekpikkelyek a virágokkal megegyező hosszúak vagy hosszabbak, gömbszerűvé nagyobbítva a virágzatot. A pikkelyek egymással is összetapadva könnyen beleakadnak a juhok, kutyák szőrébe vagy a ruhába. Termése sárga szőrbóbitás, bordázott kaszattermés.
Hatóanyagai:
A gyökér inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserűanyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.
Felhasználása:
Friss hajtása zöldségként használható, elkészíthető főzeléknek, ám csak kevés helyen használják fel erre; Japánban gobō (牛蒡 vagy ゴボウ), Koreában uong (우엉), Olaszországban és Portugáliában bardana néven ismerik.
Gyógyászati:
Drogként szárított gyökerét használják fel (Bardanae radix) (gyűjthető fajok ezen kívül az A. minus és az A. tomentosum). A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként teakeverékek alkotórészeként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. Olajos vagy szeszes kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, illetve hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák.
A homeopátiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: szólások, közmondások:
Ragad, mint a bojtorján: a) szemtelenül tolakodó; b) kötekedő, veszekedős.
A bojtorján megegyez a lapuval; a hitvány emberek jól meg szoktak férni egymással.
Zene: Bojtorján együttes.