BOGLÁRKA - növény (leány keresztnév)
(Fotó: nagy vízi boglárka)
A Boglárka újabb keletű női név a boglárka virágnévből.
Névnapok: augusztus 1 és 22.
Gyakoriság: Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években gyakori név volt. A 2000-es években nagyon népszerű lett, a 2-9 helyen szerepelt. A 2010-es években az 5-10. helyen szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között.
A teljes népességre vonatkozóan a Boglárka a 2000-es években a 69-77., a 2010-es években az 58-68. helyen állt a 100 leggyakrabban viselt női név között.
A boglárka (Ranunculus) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának névadó nemzetsége, melybe világszerte mintegy 850, Magyarországon az egykor különálló nemzetségnek (ma inkább alnemzetségnek) tekintett víziboglárkákat (Batrachium) is beleszámítva hozzávetőleg 30 mérgező faja él. A nemzetség a boglárkafélék családjának legtöbb fajt számláló nemzetsége, főleg az északi mérsékelt övben elterjedtek.
Megjelenése, felépítése:
A sugaras szimmetriájú virágokban (a salátaboglárka kivételével) 5-5 szirom- és csészelevél nő. A sziromlevelek tövén nektárium található. Levelei szórtan vagy örvökben állnak.
Víziboglárkák:
A víziboglárkák virágainak szirmai fehérek, vízben élő növények (Magyarországon kívül előfordulnak nem vízben élő boglárkák fehér színű virággal!). Régebben Batrachium néven külön alnemzetségként tárgyalták őket, manapság a Ranunculus nemzetséghez sorolják őket. Víz alá merült részeiken a levelek vékony sallangokra szeldeltek. A víz felett is nőhetnek leveleik: ezek laposak, levélszerűek. Olykor szárazra kerülnek, ekkor a sallangok rövidebbek, szélesebbek és laposak lesznek. Virágaik az allevelek hónaljában nyílnak egyesével. A sziromlevelek 3–10 mm hosszúak.
Magyarországon előforduló fajok:
Merev boglárka (R. circinnatus)–Neve ellenére a víziboglárkák közé tartozik.
Nagy víziboglárka (R. aquatilis)
Úszó víziboglárka (R. fluitans)
Pajzsos víziboglárka (R. peltatus)
Hosszúkocsányú víziboglárka (R. peltatus subsp. baudotii)
Szőröstermésű víziboglárka (R. penicillatus)
Sugaras víziboglárka (R. radians)
Kopasztermésű víziboglárka (R. rionii)
Hínáros víziboglárka (R. trichophyllus)
Sziki víziboglárka (R. tripartitus)
Hazai környezet:
Gyorsan felmelegedő vizeinkben tömegesen fordulnak elő;a tócsagazokkal (Ceratophyllum) közös társulásaik a boglárkahínárok (Callitricho-Batrachietalia Passarge 1978) három hazai csoporttal, hét asszociációval.
Együttes virágzásuk gyepszerű benyomást kelt. Hosszan nyílnak, ami a kerti tavak díszeivé teheti őket. A fényszegény környezethez fokozatosan szoktatva akváriumba is telepíthetők.
Boglárkák:
ranunculus asiaticus
A boglárkák szirmai (legalábbis a hazai fajoké) sárgák, többnyire nedves mocsaras helyeken élnek, de nem vízinövények. Magyarországon előforduló fajaik:
Réti boglárka (R. acris)
Változó boglárka (R. auricomus) Alfajai (néhány a hozzávetőleg 500-ból):
R. cassubicus, R. fallax, R. auricomusVetési boglárka (R. arvensis)
Hagymás vagy gumós boglárka (R. bulbosus)
Salátaboglárka (R. ficaria)
Villás boglárka (R. pedatus)
Selymes boglárka (R. illyricus)
Csőrös boglárka (R. psilostachys)
Sziki boglárka (R. lateriflorus)
Buglyos boglárka (R. polyphyllus)
Békaboglárka (R. flammula)
Nádi boglárka (R. lingua)
Torzsikaboglárka (R. sceleratus)
Kisvirágú boglárka (R. parviflorus)
Buborcsboglárka (R. sardous)
Kúszó boglárka (R. repens)
Sokvirágú boglárka (R. polyanthemos)
Berki boglárka (R. nemorosus)
Gyapjas boglárka (R. lanuginosus)
Steven–boglárka (R. strigulosus)
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Zene: Boglárka Gyermek néptánc együttes; Fóti Boglárka néptánc együttes; Boglárka néptánc együttes.