BIMBÓ(FŰ) – növény (családnév)



 pongyola pitypang
(Fotó: pongyola pitypang)




Pongyola pitypang. Taraxacum officinale Wigg. – (Barátfej, barátfű, békavirág, bimbófű, czikória, gyermeklánczfű, kákics, kutyatej, oroszlánfog, papvesszeje, pimpó, pipevirág, pimpompápom, sárvirág, tejesfűvirág. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) –
Évelő. 2–30 cm. Bőven tejelő növény. Húsos gyökere mélyen hatol
a földbe; tőkocsánya csöves. Levele mind tőlevél; mind puha, fényes, kaczuros, öblösen fogazott sőt lehet ép is. Fészke magános, aranyszin-sárga. Külső
fészekpikkelyei hamar lehajolnak. Terméskéi hosszúcsőrűek; a csőr végén szétterülő bóbitával. Terem mezőkön, legelőkön, mindenféle füves helyen az egész országban. Van számos fajtája. 3–10, sőt enyhe télen egész éven keresztül.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: dr. Bimbó István.

Zene: Bodrogi Gyula – Óh, ha rózsa bimbó lehetnék (Süsü)