BENGE – növény (családnév)
(Fotó: sziklai benge)
A sziklai benge vagy kövi benge (Rhamnus saxatilis) a bengefélék családjába tartozó alacsony cserje.
Megjelenése:
A sziklai benge alacsony, 0,2-1,2 méter (maximum 1,5 m) magas cserje. Habitusában hasonlít a varjútövishez. Sűrűn elágazó, hajtásai sárgás- vagy világosbarnák, vékonyak. Rügyei kicsik, világosbarna színűek. Az oldalhajtások végén tövis található. Levelei kicsik, 1–3 cm hosszúak, bőrszerűek, felül sötét-, alul pedig fehéreszöldek. Alakjuk elliptikus lándzsás vagy tojásdad-lándzsás, felületük szőrtelen, elhelyezkedésük keresztben átellenes. A levél széle finoman fűrészes. Ősszel sárgászöldre színeződik.
Május végén, június elején virágzik. A virágok bogernyőben nyílnak a levelek hónaljában. A virágok kicsik, sárgák, négyszirmúak.
Termése gömbölyű, 5–7 mm átmérőjű, fényesfekete bengetermés. Benne 2-3 tojásdad, 3–4 mm-es mag található. Július-augusztusban érik be, télen lehullik.
Elterjedése és termőhelye:
Közép- és Dél-Európában elterjedt. Az Alpokban 1280 méteres magasságig is megtalálható. Elterjedésének déli határa Olaszország középső és Spanyolország északi része. Délkeleten a Balkánig (Románia, Bulgária, Görögország), északon Dél-Németországig hatol. Magyarországon a Soproni-hegységben és a Balfi-dombvidéken él.
A meleg, napos, sziklás domb- és hegyoldalakat kedveli. Mészkedvelő. Száraz tölgyesekben, erdőszéleken is megtalálható.
Éretlen bogyójából régen sárgászöld festékanyagot nyertek ezért festő bengének is nevezik.
Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Zene: Penge Benge Jazz Band (Kecskemét).