BÁRSONY(VIRÁG) - növény (családnév)



bársonyvirág
(Fotó: bársonyvirág)




A bársonyvirág vagy büdöske (Tagetes) az őszirózsafélék családjába tartozó őszirózsaformák alcsalád (Asteroideae) egyik nemzetsége, mintegy húsz fajjal. Népi nevei borsola, bársonyvirág, büdös rózsa – ez utóbbi erős szagára utal. Bársonyvirág elnevezését finom tapintású virágai után kapta.
Amerika melegebb részeiről származik, de kerti virágként a világ nagy részén elterjedt. Európába már a 16. század közepén (1535 után, de 1560 előtt) áthozták. A 18. századra általánosan elterjedt a magyar kertekben, bár az előkelők erős szaga miatt közönségesnek bélyegezték és mérgezőnek tartották.
Fontosabb fajai:
Nagy büdöske (Tagetes erecta L. 1753) – egyéb neve: kassairózsa
Lemmon-büdöske (Tagetes lemmonii)
Fényes bársonyvirág (Tagetes lucida Cav. 1795-96)
Tagetes minuta L. 1753
Citromillatú büdöske (Tagetes nelsonii)
Kis büdöske vagy alacsony büdöske (Tagetes patula) L. 1753
Törpe büdöske vagy apró büdöske (Tagetes tenuifolia Cav. 1793) – egyéb neve: szeldeltlevelű bársonyvirág
A Kárpát-medencében főként a nagy büdöske és a kis büdöske terjedt el. Bóbitája pikkelyes; a sárga virágokat csövesen összeforrt fészeklevélkék fogják közre. Virágszirmaival gyógyteákat, salátákat, köreteket ízesíthetünk. A sáfrányt is helyettesíthetjük vele, és van citrom zamatú változata is. Összevágott szirmait rizshez, liszthez keverve és levesekbe is ajánlják.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Bársony István (Budapesti Közlöny).

Zene: Bársony Bálint.