BARKÓ - állat (családnév)
(Fotó: hegyesfarú barkó)
A napraforgó barkókártevői közül a fekete barkó és a hegyesfarú barkó okozhatnak jelentős károkat. Megfelelő védekezéssel mindegyik kártevő visszaszorítható.
Két éves fejlődésű, az első telet lárva, míg a másodikat imágó alakban tölti 20-40 cm mélyen. Március végén-április elején jönnek elő. Nem képesek repülni, általában a szegélyek felől támadják a táblát és a meleg, esti órákban károsít. Május-júniusban rakják le petéiket, amelyekből a lárvák június-júliusban kelnek ki. A lárvák a kezdetben humusszal táplálkoznak, majd a hajszálgyökereken károsítanak. Az első telet L3-L4 stádiumban töltik. Később már a fejlettebb gyökereket rágják, aztán augusztusban bábozódnak a talajban. A kifejlődő imágó már nem jön elő, hanem áttelelnek. Ha tojásrakás idején párás, meleg, enyhén csapadékos időjárás uralkodik, akkor sok tojást rak és nagyobb lárvakár várható. A bogár táplálkozásához a száraz meleg évjárat kedvező. Ősszel térfogati quadrát-módszerrel az áttelelő lárva és imágó populáció nagyságát lehet megállapítani. Ha 2-3 db/m2-t eléri, akkor kártételre lehet számítani. Ha növénykeléskor az imágók száma eléri a 4-5 db/m2-t, akkor védekezni kell.
Elsősorban a kukoricát, a napraforgót, a cukorrépát, a dohányt, a szóját, a borsót és a lucernát károsítják, de ezeken kívül még számos gyomfajon (nagy bojtorján, csalán-, szulák-, acat- és csorbókafajok) is táplálkozik. Általában a rosszul vontatottan kelő állományt károsítja jobban.
A fő kártevő az imágó. A csíra és 2-4 leveles állapotban lévő növények leveleit, hajtását szabálytalanul karéjozza, sok esetben berágva a főérig. Általában nem okoznak tar-rágást, de a növény a fejlődésben visszamarad. A 3-5 levelesnél fejlettebb állományban már nem okoz kárt. A lárva a hajszálgyökereket keresztbe elrágja, a nagyobbakat odvasítja.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Barkó Judit – Lámpaláz (szakirodalom).
BAZ-megyében él a határokon túlterjengő Barkó népcsoport; Szlovákia, Lengyelország.
Zene: Barkó Táncegyüttes.