BARKA – növény (családnév, leány keresztnév)
(Fotó: barka)
A Barka női név a barka szóból ered.
Névnapok: április 17, június 13.
Gyakoriság: nem gyakori.
A barka szorosan a Húsvéthoz kötődik bennünk, pontosabban a Húsvét vasárnapját egy héttel megelőző Virágvasárnaphoz. A kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus bevonulását Jeruzsálembe. A barka szimbolikája leginkább Jézus Jeruzsálembe vonulásánál földre terített pálmaágak jelentésének felel meg. A pálmaág a Makkabeus testvérek politikai lázadását jelképezi, és azért terítették Jézus elé, mert egyfajta szabadságharcost láttak benne. Másik teória szerint a nép pálmaágakat lengetve fogadta a Megváltót. A kora tavaszi időszaknak megfelelően a magyarok ezeket a pálmaágakat lombfakadás előtt virágzó fűzfajok vesszőivel helyettesítik. Idővel a hagyomány eredetét sokan elfeledték, de a barkás vesszők mindenkiben a Húsvétot idézik a mai napig.
Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint.
A római katolikus szokások szerint a barkát a virágvasárnapi szentmise előtt a pap megáldja, a hívek pedig a mise végén hazaviszik, majd a következő év hamvazószerdáján elégetik, ezzel készülve az új böjti időszakra.
Mi is a barka tulajdonképpen?
Van, aki a virágzatokkal berakódott vesszőt, vagy az egész növényt annak nevezi. Angol, német, francia fordításokban a „ macska" illetve a „cica" szavak szerepelnek, amelyek azért találóak, mert a bolyhos, gömbölyded virágzat kinézetére utalnak. Hazánkban egyes nemzetségek a „cicamica" névvel illetik a barkát. A magyar barka szó pedig a birka szóval közös eredetű.
A füzek általánosan barkának nevezett szerve - valójában, botanikailag - füzérvirágzat. A barka még az igazi virágzás előtt, a megnyúlási szakaszt megelőzően mutatós, amikor a rügypikkely már többnyire lehullott róla, vagy legalább megpattant.
A szép barka tehát csak viszonylag rövid ideig tartó szakasz a növény életében, hiszen ha a fűz kivirágzik, a barka már nem értékesíthető. A barka színét meghatározza a virágzatot alkotó murvapikkelyek színe, illetve változása a virágzás során, a murvapikkely szőrözöttsége, valamint az ivarlevelek elhelyezkedése, színe és fejlettsége.
Magyarország viszonylag gazdag fűz fajokban, az egyes fajok genetikai változékonysága pedig számtalan alakot és színt eredményez.
Ismertebb fűzfa fajok:
A rendelkezésre álló, leggyakrabban gyűjtött fajok közül a legismertebb a kecskefűz, a Salix caprea kecskefűz barka. Nevezik még leányfűznek, és pálmafűznek is, a gyűjtők leggyakrabban barkafaként említik. Magas cserje, gyakran kis fává is megnő. Vesszői kezdetben szürkés szőrzettel borítottak, később kopaszok és fényes pirosas-barnák, a termős példányokon gyakran teljesen zöldek.
A hozzá nagyon hasonló rekettyefűztől abban különbözik, hogy a gally kétéves része már teljesen kopasz, míg a rekettyefűzér molyhos.
Virágzási ideje: március-április. A barka, majdnem, vagy teljesen ülő, lombfakadás előtt jelenik meg.
A gyűjtők többnyire a porzós egyedekről vágnak vesszőket. A legszebb kecskefűz klónokat oltással kell szaporítani, mivel a hím egyedek vesszői nem, vagy rendszerint rosszul gyökeresednek. Hazánkban általánosan elterjedt, a többi fűztől eltérően előfordulása nincs vizek mellékéhez kötve. Az egész Európában ismert és kedvelt barkák ennek a fajnak a fajtái.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
( Nincs.)