A bagolyalakúak (Strigiformes) vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egyik rendje. 2 család és 217 faj tartozik a rendbe.
Az ókori Görögországban a bölcsesség jelképének tartották a baglyokat, a közép-európai kultúrában viszont a félelem és a halál jelképeként jelentek meg. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, mivel fülük aszimmetrikusan helyezkedik el a koponyán, és ezért hatékonyabb a térhallásuk.
Látásuk is kitűnő: a baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt, és az infravörös tartományban is látnak. A baglyok nem tudják a szemgolyójukat forgatni, ezért ha nézésük irányát változtatni akarják, az egész fejüket elfordítják. A szemük körüli kör vagy szív alakú arcfátyol rövid, végükön behajló tollakból áll. A lábujjaikon erős karmok nőnek, a külső ujjuk vetélőujj, azaz előre és hátra is fordítható. Csüdjük tollas, azaz a lábujjaikig toll borítja őket.
Méretük változatos: akadnak köztük veréb és sas nagyságú fajok is. Csőrük rövid kampójú, tövétől kezdve lefelé hajló. Begyük nincs.
A bagolyalakúak étrendjében minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. Egyes fajok halásznak is. A zsákmányt többnyire egészben nyelik le, de a nagyobb állatokat elejtő fajok – például az uhu – darabokra tépi a zsákmányt. Az emészthetetlen részeket később felöklendezik.
Fészket nem építenek, más madarak elhagyott fészkét foglalják el, vagy faodvakba, barlangokba, épületek üregeibe rakják a tojásaikat. A tojók
rendszerint nagyobbak a hímeknél.
A rendbe az alábbi 2 család tartozik:
bagolyfélék (Strigidae) - 201 faj
gyöngybagolyfélék (Tytonidae) – 19 faj
Magyarországon eddig tizenkét bagolyfaj előfordulását mutatták ki:
A hóbagoly (Nyctea scandiaca) és a karvalybagoly (Surnia ulula) nagyon ritka kóborló.
A törpekuvik (Glaucidium passerinum) nagyon ritkán felbukkan az Északi-középhegységben – valószínűleg költ is, de ezt még nem sikerült bizonyítani.
A gatyáskuvik (Aegolius funereus) ritka költőfaj az Északi-középhegységben.
Az uráli bagoly (Strix uralensis) terjeszkedik középhegységeinkben, sőt, már az Alföldről is jelezték.
Az uhu (Bubo bubo) már csak néhány helyen, és csak az északi országrészben és a Dunántúlon költ (jelezték Békés megyéből is).
A füleskuvik (Otus scops) többfelé szórványosan fészkel odvakban.
A ritka réti fülesbagoly (Asio flammeus) pusztai élőhelyeken költ.
Az erdei fülesbagoly (Asio otus) gyakran megtelepszik a fasorok elhagyott szarkafészkeiben, varjútelepein, és egyre több helyen városokban is (parkokban, valamint lakótelepi erkélyek virágládáiban). Telente előszeretettel húzódik be a települések parkjaiba, ahol a nappalt elsősorban nyitvatermő fákon tölti.
A macskabagoly (Strix aluco) jellemzően erdőkben, parkokban költ (főleg öreg fák kikorhadt üregeiben, odvaiban), de rendszeresen megtelepszik padlásokon is.
A gyöngybagoly (Tyto alba) egykor szintén fák odvaiban költött, de ma már szinte kizárólag padlásokon, tetőterekben és templomtornyokban.
A kuvik (Athene noctua) állománya folyamatosan csökken, hiszen fő költőhelyei a tanyák és állattartó telepek padlásai, táplálkozni pedig a legelőkre, kisparcellás mezőgazdasági földekre jár. Élőhelye a tanyák
elnéptelenedésével, a pusztai legeltetés felhagyásával, az odvas pusztai fasorok eltűnésével egyre szűkül.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Arany János - Családi kör
„ Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. ”
Szólások, közmondások:
Hogy a bagoly rúgja meg vagy Hogy a bagoly vigye el a dolgát!; bosszúság kifejezése.
Annyit ért hozzá, mint bagoly az ávemáríjához (az ábécéhez); egyáltalán nem ért hozzá.
Bagoly a képe, sólyom a szeme; az arcáról ítélve ostobának látszik, de valójában éles esze van.
Bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű; olyan ember dorgál valakit, aki hibásabb, mint az, akit dorgál.
Éjjeli bagoly; sokat éjszakázó, virrasztó ember.
Hallgat, mint bagoly az odúban; egy szót sem szól, ki sem nyitja a száját.
Isten baglya; ügyetlen, mamlasz ember.
Megrugdostáka baglyok; csupa rongy a ruhája, nagyon tépett külsejű.
Pislog, mint a réti bagoly; furcsán pislog.
Úgy néz, mint a bagoly; mereven, kidüllesztett szemmel néz, bámul.
Bagolyhoz kapván elszalasztotta a solymot; jelentéktelen dologért elszalasztott valamit, ami sokkal értékesebb.
Szemre- főnek bagolyként; külsejére tekintve.
Bagolynak sólyomfia; arra vagy annak mondják, aki gyermeke szépségével dicsekszik vagy Sokkal különb a fiad, mint amilyen te magad vagy.
Akár a baglyot vágom a falhoz, akár a falat a bagolyhoz, csak megdöglik az; akár az egyik lehetőséget, akár a másik lehetőséget választom, egyre megy, mindenképpen rossz.
A baglyokkal huhogass, a verebekkel csiripelj!; azokhoz alkalmazkodjunk, akikkel együtt vagyunk, akiktől a sorsunk függ.
A bagoly is fényre néz; mindenki arra törekszik, hogy előrébb jusson az életben, hogy javítson a sorsán.
A bagolynak is a maga fia a legszebb; mindenki elfogult a saját gyermeke iránt.
A bagoly is bíró a maga fészkében; mindenkinek joga van a maga portáján intézkednimindenki úr a maga házában.
Egy bagoly sem szereti a napfényt; a búnös kerüli a nyilvánosságot, a becsületes emberek társaságát.
Néha a baglyot nagyobbra becsülik a sólyomnál; a tudatlan embert olykor jobban megbecsülik, mint a bölcset.
Nem lesz a bagolynak sólyomfia; hitvány embernek nem szokott derék gyermeke lenni.
Romhányi József - A bölcs bagoly
„ …a halálmadár-vizsgán
csak ücsörgött és pislogott pislán. …
Rászállott a legelső viskóra,
és ott csücsült bóbiskolva.
Jobbat nem talál, ki mindent végigpásztáz,
mert ez volt a temetői gyászház.
Így lett a nagyerdő legostobább baglya
a Huhogányos Akadémia tagja. ”
Fekete István Hú regénye olyan állattörténet, ami az uhu tüzetes megfigyelésén alapul. A vadász varjak ellen használja az uhut. A történetben kuvik is előfordul. A történet az 1940-es években játszódik.
A „Kérem a következőt!” című népszerű magyar rajzfilm-sorozat főhőse dr. Bubó, az erdő orvos baglya.
