APOLLÓ-(LEPKE) - állat (fiú keresztnév)
(Fotó: apolló-lepke)
Az Apolló a görög Apollón név latin Apollo alakjából származik. Apollón a fény és a költészet görög istene volt. Női párja: Apollónia.
Névnapok: március 8., április 18.
Gyakorisága: nem gyakori.
Az apolló-lepke (Parnassius apollo) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó faj.
Az apolló-lepke palearktikus elterjedésű faj, Európa és Ázsia hegyvidéki területein fordul elő 2200 méteres tengerszint feletti magasságig. Elterjedési területe Spanyolországtól a Tien-san hegységig és Nyugat-Szibériáig húzódik. Állományai Nyugat-Európában igen megritkultak, Magyarországról
kipusztult.
A lepke szárnyfesztávolsága 5-7 centiméter. Két pár Szárnya van, amelyek részben fedik egymást. Feketén vagy szürkén pettyezett, tört fehér Szárnyain feltűnő, vörös „szemfoltok” találhatók, amelyeknek a közepe néha sárga. A szárny széle áttetsző, pergamenszerű. A kis fejen két nagy
összetett szem és két hosszú, megvastagodott végű csáp található; utóbbiak szagló- és tapintószervként szolgálnak. Szájszerve a lepkékre jellemző pödör nyelv. Szárnyai és lábai a torhoz kapcsolódnak. A lábak szürke vagy krémszínű szőrrel borítottak. A potroh szőrözöttsége
ivari dimorfizmust mutat, a hímeké erősen szőrözött, míg a nőstényeké szinte csupasz.
Az apolló-lepke magashegyi völgyekben és középhegységekben egyaránt előfordul, de csak szigetszerű foltokban, főleg meszes
talajokon. Leginkább a sziklakibúvásos hegyi kaszálóréteket kedveli. A peteburokból tavasszal kikelő hernyók elsősorban különféle varjúháj (Sedum), ritkábban kövirózsa (Sempervivum) fajok leveleivel táplálkoznak. 1-2 hónap intenzív táplálkozás után főleg kövek vagy mohák alatt bebábozódnak. Báb állapotban körülbelül 1-2 hónapot töltenek, ezt követően kelnek ki az imágók (kifejlett lepkék). Az apolló-lepke egynemzedékes (univoltin), vagyis évente csupán egy teljes generációja fejlődik ki. Az imágók az élőhely tengerszint feletti magasságától és a földrajzi szélességtől, valamint az időjárástól függően május és szeptember között repülnek, de a rajzás mindenütt csupán egy-két hónapig tart. Az imágók élettartama néhány hét, fontos táplálékforrást jelent számukra a különböző virágok (pl. bogáncsformák, imolák) által termelt nektár.
A párzási időszak nagyjából egybeesik a repülési idővel, bár a rajzás elején főleg hímek alkotják a populációt (protandria), a vége felé pedig mindinkább a nőstények kerülnek túlsúlyba. Párzás után a hímek egy erényövet (sphragis) helyeznek el a nőstényen, mellyel eltakarják annak párzónyílását és feltehetően megakadályozzák, hogy a nőstény további hímekkel párosodjék. Ez a viselkedésforma egyébként eléggé elterjedt az apollóformák körében. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban több száz sima, kerek, fehér Petét rak a talajra, vagy növényekre.
Alfajainak száma kilencvenöt.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Apollo - Középeurópai humanista folyóirat. Szerkesztette Gál István (1934-1939).
Zene: Apollomusicband.