ÁFONYA - növény (leány keresztnév)
(Fotó: fekete áfonya.)
Az áfonya (Vaccinium) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó nemzetség. Savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak ide. A nemzetség kb. 450, az északi félgömb hűvösebb területein élő fajból áll, bár trópusi fajai akár Madagaszkáron vagy a Hawaii-szigeteken is megtalálhatók. A nemzetség típusfaja a hamvas áfonya (Vaccinium uliginosum)
Az áfonya egy olyan bogyós gyümölcs, amely jó vitamin-, ásványi anyag-, növényi rost-, fenol-, és flavonoid forrás. Káliumtartalma magas, a nátriumtartalma pedig alacsony. A fenolok fontos védelmet biztosítanak a szívkoszorúér-megbetegedések, az agyvérzés (stroke) és a rák ellen. Ugyanakkor segítenek megelőzni a fogszuvasodást és a húgyúti fertőzéseket. Más friss vagy fagyasztott gyümölcshöz és zöldséghez hasonlóan – C-vitamint és E-vitamint tartalmaz, amelyekről tudjuk, hogy kiváló antioxidánsok. Az áfonya nem tartalmaz nátriumot, zsírt vagy koleszterint, és alacsony a kalóriatartalma. Egy adag áfonyában több antioxidáns van, mint bármely más gyümölcsben vagy zöldségben, ugyanis az áfonya kék színét adó antocianinok is antioxidáns hatásúak.
Az antioxidánsok védik a szervezetet a szabad gyökök káros hatásai ellen, csökkentik a krónikus betegségek: szív-érrendszeri betegségek és talán a Parkinson- és az Alzheimer-kór kockázatát, lassítják az öregedést, és fontos szerepük van a rákmegelőzésben. Lassítja az öregedést. Az áfonyában található flavonoidok védőfaktorként hozzájárulnak az öregedési folyamatok lassításához, és az idős korral járó betegségek kialakulásának megakadályozásához.
Fekete áfonyatea. Európában, Észak-Amerikában, Ázsia mérsékelt égövi részein honos, hazánkban is előforduló, 20-40 cm magasra növő cserje. Hazai állományai kíméletre szorulnak. Savanyú kémhatású talajigénye miatt termesztése nehezen valósítható meg. A bogyók festékanyaga a mirtillin, a levelek cserzőanyagokat arbutint, glikozidákat, flavonokat tartalmaznak.
Már az ősember barlangokban is találtak áfonyamag maradványokat. Dioszkoridész vérhasra, epevezeték gyulladásra ajánlotta. Az amerikai indiánok a szárított termést fűszernek, a leforrázott leveleket sebgyógyításra használták, a virág füstjével pedig a rossz szellemet űzték el.
Leveles hajtását júniustól szeptemberig, termését augusztus-szeptember hónapokban gyűjtjük. Levele és bogyója is összehúzó, fertőtlenítő, antibakteriális hatású. Hasmenésre, vércukorszint csökkentésre, köhögésre és lázcsillapításra használható.
Vérnyomáscsökkentésre, visszérre, hajszálér betegségekre és aranyérre az ereket tisztító, tonizáló hatóanyaga, az antocian teszi alkalmassá. Használható még vese- és epekőbántalmak ellen is. Javítja a látást: retina problémákra, szürkehályogra is jó.
Az áfonyából teát és lekvárt is készíthetünk.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
irodalom: Az „áfonyafésű” egy fésűszerű fogakkal ellátott lapátforma, amellyel az áfonya bogyóit tépik le.
Zene: Áfonya citera együttes.