ÁCS(CINCÉR) - állat (családnév)
(Fotó: ácscincér)
Az ácscincér (Ergates faber) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.
Az ácscincér Közép-Európa keleti részén található meg. Korábban, az elterjedési területe jóval messzebb húzódott nyugat felé, ma az Elba vonalától nyugatra már ritka. Nálunk a nyugati határszél fenyveseiben él.
Az ácscincér 6 centiméteres hosszúságával egyik legnagyobb és legismertebb cincérünk. A két nem jól megkülönböztethető: a Nőstény csápjának hosszúsága alig éri el a testhossz felét, míg a Hím csápja az állat egész testénél messzebbre nyúlik. A nőstény előtora kisebb és szemcsézettebb, a hímé nagyobb és felülete egyenletesebb.
Az ácscincér kiterjedt Erdeifenyvesekben él, ahol idős Fák is vannak. A bogarak júliustól szeptember végéig a szürkületi órákban repülnek Virágokra és öreg erdeifenyőkre. A nőstény a kéreg alá rakja le 200-300 tojását, melyek közül kevés éri el a bogárállapotot, mivel kifejlődésük 4 Évet igényel. A Lárvák akár 8 centiméter hosszúra is megnőnek. A farészekbe járatokat fúrnak. A lárvák a fa rostjaival táplálkoznak.
Továbbá:
Család: CINCÉREK – Cerambycidae
A bogarak, sőt az egész rovarvilág látványos, nagyon dekoratív képviselői. Legtöbb fajuk a fás növényekhez kötődik és ennek megfelelően tipikus erdei rovarok. A cincérek többnyire karcsú testű, hosszú csápú, élénk mozgású bogarak. Fejük rézsutosan előre áll (Prioninae és Cerambycinae alcsaládok), vagy függőlegesen lefelé irányul (Lamiinae alcsalád). Csápjaik hosszúak, nagyon gyakran a test hosszát is meghaladó méretűek, fonál alakúak, 11–12 ízűek, ritkán fűrészesek vagy fogasak. Petéiket tojókészülék segítségével a fák kérgére, kéreghasadékokba rakják. A legtöbb cincérálca xilofág, a fás növények kérge alatt él a fában. Tápnövényeikhez általában nem ragaszkodnak, sok fajuk polifág. Ugyanazon az élőhelyen a legkülönbözőbb növényfajok szolgálhatnak táplálékul. Álcáik háti-hasi irányban lapítottak, csontszínűek. Lábaik vagy nincsenek, vagy a 3 pár tori láb erősen csökevényes. Bábjaik szabad bábok A kibújási nyílás ovális, sok esetben a kifejlett álca készíti el a nemző számára. A legtöbb cincérfaj ciripelő hangot képes adni – innen a család magyar elnevezése. Az egész világon elterjedtek, közel 2000 fajuk ismert. Faunaterületünkön 257 faj fordul elő (Kaszab 1971).
Ácscincér – Ergates faberLinné
Leírás: A legnagyobb európai cincérfaj, nagysága elérheti a 60 mm-t is. A hím vörösbarna, a nőstény inkább feketés színű. Teste hosszú, széles és lapos. Csápja vékony, fonalszerű, a hímé valamivel hosszabb, eléri a test hosszát. A hím előtorán két fényes folt, a nőstényé durván szemcsézett. A hím első lába sokkal erősebb mint a többi. A szárnyfedők elől fényesek, hátrafelé fokozatosan fénytelenek, pontozottak.
Elterjedés, életmód: Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten fordul elő. Magyarországon a Dunántúlról ismert, de ott sem gyakori. Tápnövényei fenyőfélék, mindenekelőtt a Pinus fajok, de élhet Picea, Larix és Abies fafajokban is. Hatalmas, 12 cm-re is megnövő álcája a törzsben, gyökfőben nagy járatokat készít. Július–augusztusban az alkonyati órákban repül.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Ács Margit – Csak víz és levegő
Zene: Ács Ákos (klarinét).