ÁBEL(FŰ) - növény (fiú keresztnév)

(Fotó: illatos ábelfű)

ÁBELFŰ, ILLATOS - Abelmoschus moschatus
Milyen gyógynövényterápiában használatos?
nyugati, kínai és ajurvédikus
Szinonímák: ambretta, abelmosusz, abelmosusz mag, ábelmósusz, ábelmósusz mag, ábelmósuszmag, abelmosuszmag, okra, gombó.
Latin név: Abelmoschus moschatus, Abelmoschi semen, Abelmoschus moschatus Medikus.
Hol honos?/Termőhelye:
Afrika, elsősorban Egyiptom, Kelet-India, Amerika
FIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok): nincs adat.
ÖSSZETÉVESZTHETŐ: nincs adat.
MELY RÉSZÉT GYŰJTIK?
mag
HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):
D-provitamin, ecetsav, farnezol, fehérje, gyanta, illóolaj, keményítő, koleszterin, nyálka, olaj, palmitinsav, zsír.
LEÍRÁS:
Nagy, mályvához hasonlító virágai vannak, max. 2,5 méter magas, egynyári növény. Elsősorban jó ízű és vitaminban és ásványi anyagban gazdag gyümölcse miatt termesztik, amelyek max. 15 cm hosszúak, és ízletes zöldségként dolgozzák fel őket. Leveleiből háncsrostot készítenek. Fűszerként is ismeretes. A magok édes, virágos, nehéz illatúak, mely a pézsmához hasonló. Az illatos ábelfű olaját egykor gyakran az állatok pézsmájának helyettesítésére használták, de mára ez már nem elterjedt a különféle szintetikus pézsmák előtérbe kerülése miatt.
BETEGSÉGEK KEZELÉSE: A növény különböző részeit a hagyományos és kiegészítő orvoslásban alkalmazzák, de az alkalmazásai közül nem mindegyik nyert tudományosan is bizonyítást. Külsőleg leggyakrabban az emésztőrendszer görcseinek enyhítésére, izomgörcsökre, rossz vérkeringésre, izületi fájdalomra alkalmazzák. Rovarirtóként és afrodiziákumként is ismeretes.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Tamási Áron – Ábel a rengetegben

Zene: Mihalik Ábel.