2012.12.01. Hajdúszoboszló - Nagyhegyes - Balmazújváros
Reggel 9 órakor találkoztunk a csapat többi tagjával, akik vonattal jöttek, és
örömmel üdvözöltük a két új csapattagot is, akik úgy döntöttek, hogy nekivágnak
a kalandtúránknak.
A kalandok már előtte kezdődtek, mert Hajdúszoboszlón cipőbolt kereséssel
kezdtük, de aztán csak előkerültek a kocsiból azok a huncut bakancsok :)
Végül 9:15-kor indultunk el, átsétálva a város központján, majd Balmazújváros
felé a jól kiépített kerékpárúton.
Már bőven túl voltunk a nyolcadik kilométeren, amikor Brigádszállásnál
ráfordultunk egy szekérútra.
Bevallom ez a taktika része volt, hogy a társaság már ki legyen éhezve egy kis
terepre, és ez be is jött, mert nem volt nagy ellenkezés, hogy sáros az út,
igaz nem is volt vészes a sár.
Nagyhegyes felé közeledve, kíváncsian fürkésztük a horizontot, hogy ki látja
meg hamarabb a templomot.
Gyanús volt, hogy már látszódott a település széle, de a torony alig látszott
ki. Aztán amikor megérkeztünk, akkor láttuk, hogy az átlagos falusi templomok
magasságának kb. a fele magasságú, olyan 16-18 méter magas lehetett a tornya.
A templom után a kocsmát kerestük fel, amit egy helyi bácsi útmutatása alapján
hamar meg is leltünk.
Jó levegőjű, tiszta volt az egység, így elő is vettük az elemózsiánkat. Egyedül
Lacinak volt furcsa, hogy alkoholmentes ital nem volt egyáltalán.
Engem ez kevésbé zavart, így egy unikum és egy sör került elém.
Az addig békésen alvó macska is előjött, mert feltűnt neki a szokatlanul nagy
tömeg és megkezdte kunyeráló körútját.
Jól megültünk, vagy 40 percet tartózkodtunk az egységben és beszélgettünk a
helyi emberekkel is.
A keleti főcsatorna partjára sétáltunk, majd a hétvégi házak mellett követtük a
csatornát, egészen a hídig, melyen átmenve, úgy döntöttünk, hogy a jó időre
való tekintettel, a Kadarcsi csárdához megtesszük azt a kb. 500 méteres kitérőt
és nem is bántuk meg.
Szépen felújított műemlék épület, és sok érdekes tábla fogadott.
Nekem a Pásztor telegráf tetszett nagyon, ami a gémeskút állásait köti bizonyos
eseményekhez.
Pl., úgy jelzik az ebéd elkészültét, hogy a kút mellé, a földre teszik a
vödröt.
Itt 10 percet időztünk, majd visszatértünk a Berettyóújfalu felé vezető útra,
ami szerencsére csak az elején volt saras.
Az út végére érve, épp kezdett a horizont felé közeledni a nap, így szép
vörösre festette a tájat. Így érkeztünk be a településre, ahol épp a
Mikulásfutást tartották, így pár futónak is szurkolhattunk.
A szállásunkra érve, egy nagyon korrekt helyet tapasztalhattunk meg, rend és
tisztaság mindenütt, és külön társalgó is volt, ahol este jól ki is buliztuk
magunkat.
Előtte még elmentünk a városba, ahol ki sétált, ki a fürdőt próbálta ki, majd
pizzáztunk és végül a cukrászdában kötöttünk ki.
2012.12.02. Berettyóújfalu - Nagymacs - Debrecen
Reggel borús időre ébredtünk, és hamar el is kezdett csepegni az eső. Reggel
még megnéztük kívülről a Veres Péter emlékházat, aztán a város központjában
a Semsey kastély felújítását. Mielőtt elértük volna a Keleti
főcsatornát, a Balmazújvárosi Sellő horgászegyesület esőbeállója alá húzódva
vettük fel az esőköpenyünket.
Itt a bicikliút is véget ért, így 1 km után a Mélykút felé induló úton
elhagytuk a főutat, a mintegy 6 km-nyi aszfalttaposás után.
Egy mezőgazdasági terület mellett haladtunk el, ahol csak pár kutya ugatott, és
egy autót láttunk mozogni, amúgy elég kihalt volt a környék, feltehetőleg a
kellemetlen időjárásnak is köszönhetően.
Változékony időben haladtunk, hol kevésbé, hol jobban csepegő esőben, néhol
kisebb erdőn is áthaladtunk, majd 10 km sárdagasztás után értünk be Nagymacsra.
Megnéztük a kastélyt, melyben jelenleg iskola működik, majd nem messze a
központtól, itt is megtaláltuk a kocsmát, ahova be is telepedtünk ebédelni.
Igaz, hogy csak 10:35 volt még, de jó volt egy kicsit eszegetni és iszogatni
egy száraz helyen.
El is időztünk egy órácskát, majd végül csak tovább kellett indulnunk.
Nem sok izgalom volt az útban, csak pár nyuszi, meg madár, valamint néha az
égen áthúzó vadludak jelentették az élővilág képviseletét.
Először az M35-ös autóutat kereszteztük, majd a 354-es út felüljáróján is
átmentünk és Végül 11 km sarazás után a csapat nagyobbik fele már úgy döntött,
hogy akkor már inkább az aszfalt, így Debrecen szélénél bementünk a házak közé.
A Böszörményi úton a vasútállomás felé fordulva, egyszer csak egy buszmegálló
előtt haladtunk el, ahol páran lemaradtak, majd kisvártatva egy buszról
integettek.
A következő megállónál, meg nemes egyszerűséggel elrabolták Pistát, így végül
csak a kemény mag gyalogolta végig a 33.6 km-es távot.
Fényképek:
http://indafoto.hu/olah_tamas/51_hajduszoboszlo_balmazujvaro
Hangos beszámoló:
http://www.remlac.hu/_MP3/magyarorszagi8as/51_hajduszoboszlo_balmazujvaros_debrecen175.46.mp3