Prológus:

Páran már előző napi munkaszüneti napot kihasználva lementünk, Hajdúszoboszlóra, hogy egy jót pancsoljunk, és körül is nézzünk a városban.

A Retró múzeumot céloztuk meg elsőnek, ami kapcsolva volt a Modern Múzeumhoz és a Hajdúság népművészete kiállításhoz.

Mivel egy néni felügyelt az összes múzeumra, így végig kellett néznünk a modern alkotásokat is, amikből nehezen találtuk ki, hogy mit akarnak ábrázolni, egyedül Picasso békegalambja esetén találtuk el a kép címét. Ezután átsétáltunk a Néprajzi Múzeumba, ahol sok érdekes régi tárgy volt látható.

Itt picit hosszabban időztünk, és egy másik csapat is érkezett, így őket is meg kellett várni.

A Retró múzeum, meg nagy élmény volt, mert nem gondoltam volna, hogy ennyire előhozza a gyermekkori élményeinket, hiszen az akkori idők játékai is, a sok-sok jellemző bútordarab, meg sok más használati tárgy is felidézte az egykori emlékeket.

Mire kiértünk, már delet harangozott a templom tornya, így kerestünk egy jó éttermet, ahol én egy főúri halászlevet és egy csülköt fogyasztottam.

Jóllakottan mentünk be a gyógyfürdőbe, ahol alaposan kiáztattuk magunkat. Itt is kicsit retró hangulat volt, mert az öltöző szekrényeket a kabinosok nyitották-zárták, és egy jelszavat írtak az ajtóra belülről.

Fürdés után elmentünk a szállásunkra és ott rövid vacsora után nekiálltunk a hozott 5 palack bor elfogyasztásának, és közben énekelgettünk mindenféle számokat.

Végül hajnali 1 óra volt, mire mindenki ágyba került.

 

2012.11.03. Püspökladány – Báránd - Földes

 

Reggel 9 órakor a vasútállomáson rég nem látott nagy létszámú csapat gyűlt össze, még Ili is kijött, hogy üdvözöljön minket, de sajnos nem tudott velünk tartani, így végül 9:20-kor 11-en indultunk el, hogy ismét bóklásszunk az ismeretlen utakon, és megtaláljuk időben a szállásunkat.

15 perc séta után ki is értünk Püspökladányból, és megkezdtük a sártaposást.

Szerencsénk volt, mert elég sok útszakasz szélén volt fű, így jól is tudtunk haladni, az előző napok esőzései ellenére.

10:30-kor tartottuk az első kis 10 perces pihenőt, egy csatorna hídjánál, majd egy szimpatikusnak tűnő úton elindultunk Báránd templomtornya felé, de sajnos elkanyarodott, így egy learatott kukoricamezőn vágtunk át, majd a 42-es út melletti szekérúton értünk be a településre.  11:50-kor léptünk be az Inci büfébe, amit hamar be is laktunk kívül és belül is.

Sajnos nem volt sok időnk, így csak 45 percet töltöttünk el ezen a kellemes helyen, majd felkerekedtünk, hogy tovább közelítsünk a szállásunk felé.

A vasúttal párhuzamosan elég kellemes füves utat találtunk, ezen közelítettünk a kívánt irányba, majd mikor már gazos kezdett lenni, akkor áttértünk a túloldali szekérútra.

Amikor a 42-es úthoz értünk, ott átkeltünk az út túloldalára, és ott kerestünk egy irányba vezető földutat. Itt sajnos a csapat 100 méterre lemaradó fele nem vette észre, hogy merre kanyarodtunk, így itt 10 percet vesztettünk. Még szerencse, hogy a másik út 250 méter múlva, csak egy telepre vezetett be. Kellemes úton haladtunk, de 1 km múlva ez is elkezdett Dél felé kanyarodni.

Itt viszont szerencsénk volt, mert a táj épp egy hortobágyi hangulatú szikes legelőbe váltott gémeskúttal, így a füvön megálltunk 7 percre, majd vettünk egy irányt Kelet felé, és szabadon gyalogoltunk a legelőn. Kati elő is vette a kolompot, de most egy birka sem jött elő. Nemsokára visszaértünk a vasúthoz, de egyik oldalán sem találtunk kellemesen járható utat, így kb. másfél km. után 140 métert átvágtunk egy szántón, és az ottani öntözőcsatorna melletti útra álltunk rá. Ezen viszonylag jól is haladtunk, és irányba is jó volt. Sajnos 1.7 km után egy mezőgazdasági telep elzárta a tovább haladásunk útját, így kénytelenek voltunk kimenni a Sárréti főcsatorna partján a 42-es műútra. Ezen már nyíl egyenesen haladva érkeztünk a vacsorázó helyünkre 16:20-kor belépve, épp a naplementekor 24.4 km megtétele után.

A konyhának alaposan feladtuk a leckét, mert látszott, hogy itt maximum 4-5 embernek a fogadásához vannak hozzászokva, de szerencsére itt már nem siettünk. Beüzemeltük a hangfalakat, és zenés estet rendeztünk. Közben néha kihoztak egy adag kaját is.

A szállásunk érdekes volt, mert 10 órakor el kellett vonulni az emeleti szobákba (lyukakba) és reggel 7-ig nem lehetett lejönni, mert beriasztózták a földszintet.

Ráadásul 1 db közös mosdóhelyiség volt, ahova a nyikorgó folyosón lehetett kijutni. Mondjuk legalább nem került sokba, így ezzel vigasztalhattuk magunkat.

Napi statisztika:

24.4 km 7 óra alatt, amiből bő 1 óra állásidő.

 

 

2012.11.04. Földes – Keleti főcsatorna – Hajdúszoboszló

 

Károly napra ébredtünk, így a pultos érkezésekor, a riasztó kikapcsolása utáni másodpercben Karcsi már a pultnál rendelt.

Mivel előző nap az Unicum készletet kiittuk, így whisky és Jägermeister lett a reggeli áldozat.

Aztán szép lassan mindenki előkerült, és 7:45-kor felkerekedtünk, hogy felkeressük a központban levő élelmiszerboltot.

Itt találkoztunk a csapat azon felével, akik nem fértek be a másik szállásra. A vásárlással és a reggelivel  40 percet töltöttünk, majd kikísértük Esztit és Ákost a buszpályaudvarra, ahol további 20 percet időztünk.

Földest a strandnál hagytuk el, ahol még megcsodáltuk a meleg vizes kifolyást, majd Északkelet felé véve az irányt, elindultunk a Keleti főcsatorna felé.

Bő 3 km után értük el a Hamvas főcsatornát, amin szerencsére rendes átereszt találtunk, így nem volt gond átmenni rajta.

A Keleti főcsatorna közelében tartottunk egy 10 perces szünetet, majd egy mező széli úton közeledtünk a hídhoz, ami a csatornán átívelt.

A feljutás nem is volt egyszerű, mert 2 kisebb csatornát is át kellett szelni, de aztán elénk került a híd, amire egy kis lépcsősoron vezetett fel az út.

A hídon ismét egy 12 perces szünetet tartottunk, és gyönyörködtünk a tájban. Nem is reméltük, hogy ilyen kellemes útszakaszban lesz részünk.

Sétáltunk a vízparton vagy 2.5 km.-t, amikor lepihentünk egy 20 perces ebédszünetre. A gyönyörű táj szépségének élvezetét csak a harlekinkaticák tömeges jelenléte zavarta.

Tovább is álltunk, majd rövidesen elhagytuk a csatorna partját és célba vettük Hajdúszoboszló vasútállomását.

Egy kis nehézséget okozott a 4-es úton való átkelés, de szerencsére nem volt nagy a forgalom.  A túloldalon egy szántás szélén mentünk még 200 métert, majd kissé kanyarogva besétáltunk a vasútállomásig, ahol percek múlva jött is a vonat.

Napi statisztika:

22.2 km 7 óra alatt, amiből 1 óra 42 perc volt az állásidő

 

 

Epilógus:

 

A korai érkezésnek köszönhetően, az autóval utazókkal még útba ejtettük a Tisza parti Fehér Amur éttermet, ahol egy remekbe szabott halászlé mellett néztük a naplementét.

Szép kerek hétvége lett így e 3 nap.

 

 

Fényképek:

http://indafoto.hu/olah_tamas/201211034puspokladany_foldes_h

 

Térképre helyezve:

http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1866222