2012.10.13. Kisújszállás - Karcag
A csapat nagyobbik része kocsival utazott Kisújszállásra, ahol a büfében elidőztünk, míg a vonat is megérkezett.
8:45-kor indultunk meg, miután a vonatozós szekció is kielégítette a KV iránti igényét. A vonat melletti úton indultunk majd egy helyen egy csatorna került a vonat és a csapat közé, ami 300 méter után vált egyértelművé, hogy nem lesz átugorható, így visszakerültünk vonat másik oldalára.
A Kakat-ér vasúti hídján átkelve, és 4-es út hídja alatt átmenve, egy nagyon kellemes földutat leltünk, ami egy csatorna partján vezetett. Itt hamar le is kerültek a pulóverek mert kezdett ereje lenni az őszi nap sugarainak. A Villogó-csatornánál is a vasúti átjárót használtuk az átkelésre, majd rövidesen Kecskeri-puszta felé vettük az irányt.
Reménykedtünk benne, hogy a sok csatorna között megtaláljuk a járható utakat, szerencsénkre mindenhol volt járható híd vagy áteresz.
11 óra körül értünk a Kecskeri-víztározóhoz, ahol mindjárt le is telepedtünk egy kis piknikezésre, közben nézve a tó gazdag madárvilágát.
25 perc után felkerekedtünk, és a tó partján végig sétálva, a túloldalon hagytuk el a természetvédelmi területet. A Karcag felé vezető széles földút a horizontba veszett, ami nem volt túl biztató, de nekiveselkedtünk, és az első 3 km-en meg sem álltunk. Itt viszont pihentünk egy kicsit, hogy újult erővel folytassuk a horizont kergetését. További 2.5 km után egy mezőgazdasági területhez értünk, ahol végre balra kanyarodhattunk.
Itt nagy meglepetésünkre 2 ló csatlakozott a csapatunkhoz, és velünk baktattak az elkövetkezendő 1 km-en keresztül, a következő kanyarig.
Ott szerencsére találtunk pár mezőgazdasági szakembert, akik ugyan nem tudták, hogy honnan valósiak a lovak, de visszafogták őket a kérésünkre, mert nem akartuk bevinni őket a városba.
Hamarosan be is értünk a szélső utcák közé, majd a kis utcákon kanyarogva, útba ejtettük a Fazekas házat és a Múzeumot is.
A központba érve gyönyörködtünk a rendezett parkban és a szobrokban, aztán a Viktória-kút szárnyas női alakját is érintve, felkerestük a szálláshelyünket.
Hamar le is pakoltunk az emeleti szobákban, és mivel elég éhesek voltunk, a földszinti étteremben neki is láttunk a vacsorázásnak.
2012.10.14. Karcag - Püspökladány
Vasárnap reggel 7 órakor a közeli élelmiszerboltban szereztük be a reggelizni valót, majd a szálláson fogyasztottuk el. Azért is jó volt kimenni, mert így érezhettük, hogy ismét szerencsés időjárási körülményekre készülhetünk, és nem kell kabátokkal és pulóverekkel indulni. Mindjárt el is döntöttük, hogy a hosszabb úton megyünk, és megtekintjük a szélmalmot is. Karcagot elhagyva, egy gyalog jól járható aszfaltos úton indultunk a Zádor-híd irányába. Az autósok inkább a párhuzamos földúton közlekedtek, mert az aszfalton olyan sok kátyú volt. Kissé ködös és borús volt az idő, így nem nagyon akart melegedni a levegő, de a tempós gyaloglásnak köszönhetően nem fáztunk. Hamar meg is pillantottuk az ötlyukú hidat, ami valóban impozáns látvány volt, a száraz mező közepén. Itt tartottunk is egy 25 perces pihenőt, majd ismét tempósan folytattuk az utunkat, hogy visszamelegedjünk.
Hamarosan a Hortobágy folyó felé vettük az irányt, hogy annak a partján sétáljunk el a Szent Ágota hídhoz. A híd előtt jó néhány pulyka és egy mangalica koca fogadott kölykeivel. A hídon áthaladva beléptünk a Hortobágyi pusztaságba, és a szikes talajon kialakult földutakon közelítettünk Püspökladány felé. Közeledve a városhoz becéloztuk a Farkasszigeti arborétumot, és egy bő km-en keresztül a szabad pusztai legelőn át közelítettük meg az erdő szélét. Itt be is bújtunk az erdő fái közé, ahol a fákra festett farkasnyomok mutatták a bejárásra érdemesnek ítélt útvonalat. Néhány táblát el is olvastunk, majd a kilátóhoz érve sajnálattal tapasztaltuk, hogy az le van zárva.
Pár fa tövében ki volt táblázva, hogy milyen fa is az, de alapvetően eléggé elhanyagolt volt az arborétum, csak a bejárat közelében volt egy-két szobor rendbe téve. A 4-es számú főutat keresztezve értünk be Püspökladányba, ahol az utcák között kanyarogva közelítettünk a vasútállomás felé. Eléggé tempósan kellett mennünk, mert el szerettük volna érni a következő vonatot, hogy ne kelljen még egy órát várni. Sikerült is 3 perccel a vonat előtt kiérnünk a peronokhoz, így nem kellett sokáig várni.
Az útvonal fényképekkel:
http://www.everytrail.com/view_trip.php?trip_id=1823418