2010 10 16 Balogunyom - Táplánszentkereszt - Vép - Vassurány
- Salköveskút
Reggeli után buszra szálltunk és hamar le is értünk
Balogunyomba.
Ott megtekintettük a tejkiadó automatát, de ibrik híján
mellőztük a
kipróbálását.
A Perint pataknál a kerek km.-eket megünnepeltük a hídon, majd
nekivágtunk a terepnek.
Hosszú egyenes útszakaszok jellemezték a környéket.
Szerencsére sarat
csak ritkán kerülgettünk.
Táplánszentkereszten megmosolyogtuk az ország legerősebb
faluja
titulust, majd elkezdtünk kocsmát keresni, hogy
rákérdezzünk, ki a
legerősebb a faluban.
Az italkimérő című objektumban rá is mutattak a
legerősebbnek vélt ember
házára.
A települést az egykori vasút, jelenleg már alig kivehető
nyomvonalát
keresztezve hagytuk el.
Vép közelébe érve megnéztük az eléggé lerobbant Rosenberg
kriptát, majd
beérve a településre a sportpálya
melletti büféből néztük a sok fiatal
focistát.
Itt kicsit elidőztünk, de kicsit rövidítve a távon behoztuk
a késésünket
és Vassurányba érve már maradt időnk
alaposan körülnézni a Schilson
kastélyt, ami jelenleg iskolaként
üzemel így bemenni nem tudtunk.
Megnéztük a Boldogasszony templom oldalába befalazott régi
kőtáblát és a
Nepomuki szobrot, majd átgyalogoltunk a falu végétől 300
méterre levő
következő településig,
Salköveskútig.
Egy jó fél óránk még maradt is a buszig, amit a kocsmában,
majd a
buszmegállóban harangozást
hallgatva töltöttünk el.
2010 10 17 Salköveskút -Acsád -
Bük - Tormásliget - Újkér vá
Reggel a templom elől indultunk közvetlenül a harangozás
után
Salköveskúttól.
Acsád felé tartva, távolból egy dombot véltünk felfedezni,
de kicsit
közelebb érve kiderült, hogy a
platánsor fái emelkedtek jóval a közeli
fák lombkoronái fölé.
A Szegedy kastély megtekintése
után Északkelet felé vettük az irányt egy
jó hosszú, mintegy
Hamarosan az országos kéktúra útvonalához értünk, amit egy
nagyon szép
szakaszon követtünk is bő
Az Ablánc-patak, majd a Répce
folyó keresztezése után érkeztünk be Bük
településre, ahol a Bajor étterembe
tértünk be sörözni.
Innen ismét Északkelet felé hagytuk el a települést, és
Kelet felé
néztük Bükfürdő egyre bővülő
szállodaarzenálját.
A Pós-patakhoz érve sajnos nem találtunk átkelési
lehetőséget, de 1
km.-es
keresgélés után megtaláltuk pallódeszkákból készült hidat.
Tormásligetre érve megnéztük a kastélyt, majd a szemközti
templom
melletti parkban pihentünk meg egy
rövid időre.
A felújított vasúti megállóhelynél megnéztük a menetrendet,
és mivel
elég hűvös volt, így rövid
számolgatás után úgy döntöttünk, hogy
megnyújtva lépteinket elérjük a
tervezettnél korábbi vonatot.
Így a vasút melletti szekérúton
km.-t,
aminek folyamányaként el is értük a vonatot.
Fényképek:
http://olahtamas.fw.hu/20101016salkoveskut/20101016salkoveskut.html