Magyarországi 8-as — I/01.

 

Útvonal: Záhony-Dombrád-Gávavencsellő-Tokaj.

1.     nap: Záhony-Dombrád38 km.

2. nap: Dombrád-Gávavencsellő45 km.

3. nap: Gávavencsellő-Tokaj30 km.

 

Szálláshelyek:

Európa Panzió

Cím: 4625 Záhony,  Ady Endre u. 4.

Tel: (45) 425-835

Étkezési lehetőségek: Szilver-, és Barna medve vendéglő.

 

Strand Motel, Étterem és Camping Dombrád

Cím: 4492 Dombrád, Tisza-part

Tel.: 45-720-036  Fax: 45-720-001 Mobil: 20-363-4724

E-mail: vigado@dombradtiszapart.hu

Étkezési lehetőség: Vigadó vendéglő.

 

István Király Vendégház

Cím: 4471 Gávavencsellő,  Petőfi u. 152.

Tel: (42) 206-047, (20) 334-6933

Étkezési lehetőség: Gávavencsellő, Árkádia kávéház, Dózsa György út 14. Tel: 30, 592 46 33.

 

Utazás (2008.):

május 29. (csütörtök) Bp. Nyugati pu.-Záhony: 17:15-21:11 - Rétköz IC.

Június 1. (vasárnap) Tokaj-Bp. Keleti pu.: 17:50-20:27 - Vércse IC.

 

Túrázók: Oláh Tamás, Reményik László.

 

 

Útibeszámoló Oláh Tamástól:

 

Magyarországi 8-as 1. túra

 

Csütörtökön munka után vonatra pattantunk, és meg sem álltunk Záhonyig. Gyorsan elfoglaltuk a szállást, és sietve vacsorázni indultunk.

Szerencsénkre, még épp elkaptuk a  hazafele készülődő szakácsnőt, és rövid rábeszélés után, megkegyelmezett nekünk, és összedobott két gyros tálat.

Az elalvást elősegítendő, még bedobtunk a szállásunknál is egy-egy sört, ami hatásosan álomba ringatott.

 

1. Nap.

Reggel kimentünk a határátkelő közelébe, és a sorban álló kamionokat számolgatva, nekivágtunk, a Tisza gátjának.

Tuzséron beugrottunk , az Észak-Magyarországi kastélyút részét képező Lónyai kastélyba, mivel szerencsénkre, az ott szolgálatot teljesítő biztonsági őr

elég segítőkész volt. Az utcákon áthaladva, találkoztunk a Zöld kereszt-, és kerékpár jelzéssel is. A hajnali harmat miatt, elég nedves volt a kaszálatlan fű, így a zoknim,

lassan átázott. Szerencsére volt tartalék zoknim, így amikor felszáradt a talajmenti harmat, akkor ki is cseréltem. Igen csak tüzesen sütött le már, a nyári nap sugara,

amikor Tiszakanyárra érve kereszteztük, az alföldi kéktúra útvonalát, így az akkor megismert nyomóskút szolgáltatás miatt, ki is tértünk pár száz

méterre. Nem vagyok, egy nagy vízivó, de itt azért 2-9 korty lecsúszott, a torkomon. Dombrádra érve, kitikkadva vánszorogtunk a szállást keresve, mert csak

annyit tudtunk, hogy a lefoglalt helyünk a Tisza-parton van. A szerény szállást, elfoglaltuk, lezuhanyoztunk, majd az étteremben egy

halászlével nyitottam meg, a gasztronómiai élvezeteket. Este még lesétáltunk a partra szúnyogokat etetni, majd lefekvésünk után, nem

kellett esti-mesét hallgatnunk, hogy el tudjunk aludni.

 

2. Nap

Korán keltünk, mert az előző esti békakuruttyoló koncert elmaradt, de hajnalban sem lépett fel a kórus, így összeszedtük a cuccainkat, és tovább

cipeltük hátizsákjainkat. A nap még melegebben sütött, ennek annyi előnye volt, hogy a harmat hamarabb

felszáradt. Sajnos nem volt lehetőségünk reggelizni, így a kaland részeként beiktattuk, a boltkeresést.

Az első utunkba kerülő település Kistiszahát volt, ahol a falu szélén kapott információ alapján megpróbáltuk elkapni a mozgó boltként üzemelő

kisteherautót, de gondolom útonállónak tekinthetett minket, mert hiába hadonásztam, lassítás nélkül továbbhajtott.

Még szerencse, hogy nem komolyabb baj miatt akartunk segítséget kérni... Mindenesetre nem estünk nagyon kétségbe, haladtunk tovább. Elhagytuk végleg

a gátat, mert nem bíztunk benne, hogy a Tisza-parti kancsal harcsa csárda reggel nyitva lenne, tehát Tiszatelek felé vettük az irányt.

Hamar leltünk egy kisboltot, ahol a kedves kiszolgálás után, még a hátsó kertben árnyékban ülhettünk le reggelizni.

Teli hassal, mindjárt jobb kedvvel sétáltunk tovább. A földek között lassan közelítettünk vissza a gátra, amit el is értünk. Tiszabercel előtt úgy

gondoltuk, hogy mennyivel kellemesebb lehet, az ártéri erdő, árnyékos útján gyalogolni, mint a napsütötte aszfaltozott gáton. Hááát, ez nem jött be,

mert azon felül, hogy megetettük a szúnyogokat, még zsákutcába is kerültünk. A majd’ háromnegyed órai veszteség után, már nem is volt rossz, az a kis

aszfalt, és a komphoz is hamar odaértünk. Itt, a faluvégen ismét két vállra fektettünk egy nyomóskutat, de a horgásztó

árnyas büféje volt az igazi megváltás. A települést elhagyva, ismét a gátra hágva vágtattunk, és a jókedvünket, az

elboruló ég is nagyban segítette. A gátról a tervezettnél csak 1 kilométerrel később találtunk levezető utat

Gávavencsellőre. A szállásunktól 2,5 km.-t kellett gyalogolni a vacsorához, meg persze

vissza is, így 45 km lett a napi séta.

 

3. Nap.

Végre, egy lazábbra tervezett nap. Reggel Laci apukájának gyermekkori lakhelyét felkeresve bóklásztunk, majd az előző nap felkutatott, morzsa

boltban vettük meg a reggelinket, melyet az önkormányzat árnyékos padjain üldögélve csipegettünk el. Balsa kisvasút állomásnál megvártuk, míg elmegy a vonat, majd lementünk a

Tisza parti kerékpárútra, amit a lapátkerekes kompig követtünk. A Tisza partján mentünk tovább még 1.5 km-t, majd mivel egy holtág

következett, nem akartunk az előző napi hibába beleesni, és inkább visszamentünk a bicikliútra. Szabolcson megnéztük az Árpád kori templomot, és míg a kert árnyékos padján

üldögéltünk, pont akkor érkezett egy geoládás család . A földvárat is körbesétáltuk, ahonnan elég jó kilátás is adódott. Elhagyva a

települést, újra a kerékpárútra csatlakoztunk, és így mentünk Tímárig. Rakamaz felé haladva, nagy meglepetésünkre 2 gyalogossal találkoztunk

szembe, pedig a helyközi gyalogolás nem túl jellemző errefelé. Rakamazban, az első kocsmáig mentünk, ahol feltöltöttük magunkat kólavízzel. Érdekes volt az árképzés, mert a fél literes és a literes kiszerelés is 230 Ft-volt.

Kiérve a településről, már csak a 38-as főút mellett tudtunk gyalogolni, de szerencsére széles volt az útpadka, és fű is került néha a talpunk alá.

Tokajhoz érve, még a híd előtt lementünk a partra sétálni egy kört,  a kemping körül, hogy felderítsük a terepet, egy esetleges későbbi kenuzási

lehetőséget felkutatandó. A Kossuth téren fagylaltoztunk, majd meghallgattuk az igen halkra állított harangjátékot. A Vasútállomás felé indulva útba ejtettünk még egy

borospincét, a vasút érkezéséig hátralevő időt elütendő.

 

Képek:

http://fotoalbum.hungarotel.hu/olahtamas2008/3346#2

Hangos beszámolo, a túra honlapján:

http://magyarnyolcas.extra.hu/index.html