Flokit, a fekete-fehér foltos vizsla méretű keverék kutyust néhány évvel ezelőtt drámai lelkiállapotban, hatalmas, duzzadó emlőkkel hozta be a Rex Kutyaotthon Alapítványhoz egy jólelkű állatbarát. Elmondása szerint nem sokkal a szülés után a kutya szeme láttára lapáttal verték agyon a kölykeit, majd egy jól irányzott oldalbarúgással kihajították az utcára. A szerencsétlen állat minden zajra és a legkisebb kézmozdulatra is vonyítva menekült, és kifli alakba kucorodva remegte át az első napokat. Úgy gondoltuk, hogy egy szerető családban sokkal gyorsabban elfelejti majd a vele történt szörnyűségeket, ezért magunkhoz vettük. Ennek most már lassan négy éve. Azóta már képes önfeledten szaladgálni, de egy-egy hangos szóra még most is összerezzen: tudja, hogy az emberek alapvetően jók, de tudnak szörnyűségesek is lenni. És ezt a bevésődést a legnagyobb szeretet sem feledteti el vele.