ELŐSZÓ
Mennyi értelme van az ember életének? Fogas kérdés, nem vitatom. Talán annyi, amennyit ki tud hozni belőle saját maga és mások épülésére. Adja magát a kérdés: Mitől van az, hogy ha összevetjük a Föld összes lakóját - vagy mondjuk csak a nagyjából hasonló egészségi állapotúakat - egyesek kevesebbet, míg mások többet tudnak kezdeni magukkal? Ember legyen a talpán, aki kimerítő feleletet ad erre. Nem szégyellem bevallani: sohasem koptatta zsebemet a bölcsek köve. Nem is baj. Élettapasztalatom mondatja velem: a kitűzött, távoli cél eléréséig vezető rögös úthoz feltétlenül szükség van akaraterőre. Ezért a tevékeny embert mindig is a céltudatos törekvés fogja jellemezni.
Nem hiszem, hogy bárkit is helyes lenne mindenben példaképnek tekinteni. Önmagunk személyiségének megalapozásához és fejlesztéséhez célravezetőbbnek tartom, ha saját, belső értékeinkre és adottságainkra támaszkodva vágunk neki a nagybetűs Életnek.
Magabiztos léptekkel haladunk a felhőtlen valóságban. Ám a derült égből villám sújt a lábunk elé. Megtorpanunk. Az addig békésnek mutatkozó életfolyam egyszeriben tajtékos, kezelhetetlen árrá dagad körülöttünk. Ilyenkor kell hitet és erőt merítenünk a szemünk előtt fakadó forrásokból. A példa ereje annál hatásosabb, minél meglepőbb közegből származik. Általa megerősödve képesek leszünk újra harmonikus tájjá formálni vihar tépázta környezetünket. Ha valaki úgy érzi, hogy - még a fő áramlat kellős közepén is - stabil lábakon áll az életben, és ezért már most köszöni szépen az egészet, nem kér belőle egy cseppet sem, annak halkan súgom: olvasson el még néhány oldalt!
Nem vaktában indultam el feltáró utamra. Tisztán láttam magam előtt azokat a fő csapásirányokat, amelyeken eljuthatok a cél kapujába. Kopogtattam a kapun, és az szélesre tárult előttem. Pazar bőségre találtam. A sors szeszélye döntötte el, hogy kikkel hoz össze a több száz, remek sportember közül. Hat, jól körülhatárolható csoportjukat fontam össze a műben. Kik ők?
Biztosan közismert magyar sportolók! Tán még híres, külföldi versenyzők is vannak közöttük? Áh, dehogy is! Jóval közelebb vannak ők hozzánk, mintsem gondolnák. Könnyen elképzelhető, már szembe is sétáltak egyikükkel-másikukkal kis honunk egyik, nevesincs utcájában. Minden bizonnyal elmentek mellettük észrevétlenül. Ha mégis rájuk tévedt futó pillantásuk, akkor se tételeznék fel, hogy róluk lesz szó.
Olyan remek emberekkel szeretném megismertetni Önöket, akik életük egyik húzóágává a testet és lelket egyaránt edző sportot választották. Náluk nem az eredmények az elsődlegesek, hanem az, hogyan képesek maradéktalanul - fizikailag és mentálisan - végrehajtani a változatos versenyszámokban megkívánt mozdulatokat, cselekvéseket. Olyan kimagasló emberi és sportteljesítményekről olvashatnak itt, amik megérdemelnek legalább egy elismerő hümmögést.
Másról is szólnak e sorok. Ne legyünk kishitűek, ne mondjunk elhamarkodott véleményt másokról! Ha megvalósítjuk első, a helyzetünkben merésznek tűnő célunkat, már másként fogunk gondolni magunkra és a további lehetőségeinkre. Az élet teljességét csak adottságainkhoz és lehetőségeinkhez mérten szabad megítélni!
Mélyen magamba ittam a helyzetükön felülkerekedő Életbajnokok szavait. Hasonló élményeket kívánok Önnek is!
REMÉNYIK LÁSZLÓ (REMLAC@FREEMAIL.HU)