Vidám napot / zsákmány...,

Tettre kész emberek sora.

Az egykori bokszoló erősen megnáthásodott és a házi orvos pecsétes igazolásával betegállományba került. Utolsó emeleten lévő albérleti kvártélyában kúrálta magát. Délelőtt volt. Ugyan hallotta a hangos és hosszantartó csengetést, meg a bejárati ajtó kilincsének folyamatos lenyomását is, de rá sem hederített: nem várt senkit sem. Mindenesetre, a furcsa zajok elmúltával mégis csak kiment a folyosóra. Lám-lám: a nyílászárón krétával felrajzolt x-t talált. Visszament a lakásba.

Alig telt el fél óra, ismét feszegetni kezdték a bejárati ajtót. Az egykori sportember felhívta a rendőrséget és tudakolta a részéről ilyenkor jogszabályba illő viselkedés lehetőségét. A választ megelégedve vette tudomásul — a magánterületre behatoló hívatlan személy ellen fizikai erővel is felléphet — de azért hozzátette még: a házból két kapun is lehet távozni. Mire véget ért a jogszabály-gyorstalpaló, már erősen recsegett-ropogott a bejárati ajtó. Komótosan felállt a kelepcébe került házigazda és úgy figyelte a pajszer és az emberi erőkifejtés együttes eredményét. Bírta az ereszték amíg bírhatta, de egy nagy reccsenéssel végleg megadta magát.

Két ismeretlen lépett be a lakásba. Közülük az első olyan erős felütést kapott a pofájába, hogy nyílt álkapocscsont-töréssel terült el az előszobában, a másik svihák pedig laposra plasztikázott orral dobta hanyatt magát. Bár gyorsan járt az albérlő keze, de a betörő kollégium harmadik tagja a váratlan fejlemények hatására gyorsan kereket oldott. Szaladt le a lépcsőn, bele a rá váró rendőrök szélesre tárt karjai közé. Amilyen örömittasan menekült az elébb, olyan bánatos pofával mászta meg a lépcsőfokokat. A rendőrök a lakásba előzékenyen előreengedték a latort, és miután átlépte a magánterület határát, egy jól irányzott ökölcsapás üdvözölte. Szép sorjában elfogytak a hívatlan vendégek, becsöngettek a rendőrök. Pár perccel később három mentőautót hívtak ki a csatatér számbavételén mosolyogva ügyködő helyszínelők.