Üsttől a tányérig — madzag

A mai napra a kolostor meglátogatását terveztük. Usguli felé kanyarodva, Khe faluba tartottunk. Negyed óra az út odáig. Nevezetessége a parányi Szent Borbála-kápolna. Benne tizenkettedik századi freskó. Körülötte temető, tizenöt fejfával. A terepjáró mellett harmincas pópa állt. Megszólítottuk. A faluhoz tartozó kolostor felől érdeklődtünk. Angolul adta tudomásunkra, zárva. Ennek ellenére elindultunk a hegy lábához. Felajánlottam a feleségemnek, menjen egyedül, úgy gyorsabb. Bár tisztában volt vele, hogy errefelé, se négylábú medve, se négylábú farkas, de nem létező bátorsága ezúttal sem jött meg. Kilométernyi meredek következett. Felfelé törve két frissen telepített kényelmes pad szolgálta a megfáradt hívek hátsóját. A másodiknál kihelyeztek egy adományperselyt. Útközben nem találkoztunk egy fia lélekkel sem. A folyamatos hegymenet zihálásra késztette a tüdőnket. Odafent felemás sikerrel jártunk. Túljutva a hegytető alatt lévő teknőspáncélra emlékeztető szikla kitüremkedésen, a tizedik században alapított kolostor kapuja előtt álltunk. Az épület udvarába nyíló fakapu madzaggal masnira volt bezárva. Az udvarba való bejutás a kapusfülkén keresztül vált volna lehetségessé. Igen, lehetségessé, mert bár a belépésre kitartóan unszoltam Katit, de ő ellent mondott. Alig lehetett belátni a kolostor területére, ahol néhány földszintes épület mutatkozott. Ellamentáltunk rajta, vajon milyen módon óvhatják az odabent lévő történelmi relikviákat. Hazatérve ennyit sikerült megtudni róla:

„A tizenegyedik századi Kala Szent Cyricus és Szent Julitta-templomok Svan Lagurkában, Mestia - Khe faluban találhatók. A település fölé tornyosuló hegy tengerszint feletti magassága 1870 méter. A templom csarnok kialakítású. A középkorban kolostori komplexumként szolgálta az urat. IV. Dávid király idejében, A Szent Ciricus és Szent Julitta-templom ikonjait, 1112-ben Theodore királyi festőművész alkotta. A képek témái elsősorban Cyricus és Julitta arc és életképei.”

Mit volt mit tenni, sarkon fordultunk. Nagy méretű, tetővel lefedett kormos üst mellett haladtunk el, amely félig volt vízzel. Útelágazást követően tűzrakóhelyhez tévedtünk. Lefelé tartva nem találkoztunk senkivel sem — látszólag eredménytelenül távoztunk a hegyről.

Essen pár szó a szván vacsoráról. Az előzetes netes tájékozódás eredménye alapján nem sok jóra számítottunk ezen a téren. Ennek viszont éppen az ellenkezője igazolódott be, amiért végül kétszer ültünk asztalhoz estebédre a szálláson. A sárgaborsó krémleves mindkétszer verhetetlennek bizonyult: repetára is volt lehetőség. . A másodiknak felszolgált főtt hús, majd sült csirke körettel is derekasan megállták a helyüket. A harmadik fogásnak elénk tett vegyesen összereszelt zöldség láttán felcsillant Kati szeme. Második nap egy-egy pohár georgiai fehérbort kaptunk ajándékba. Valamiért annyira megkedvelhetett minket a háziasszony, hogy korai távozásunk ellenére kikelt az ágyból és bár nem kértünk reggelit, mégis elénk tett némi harapnivalót.