Textilből sarokház — egybeterelt nyáj

Casa Mila (La Pedrera). Az öt emelet magas sarokházat néhány skiccel, vázlattal tervezte Gaudí. 1905-1910 között épült. Gazdag textilkereskedő volt a feleség, az ő megbízásából és pénzéből valósulhatott meg a komplex épület. Az első szintet lakta a Mila házaspár. A legfelső szinten lévő hatalmas alapterületű ingatlan, a felette húzódó padlástér, valamint a tetőtér, ma már múzeum. A lépcsőház itt is keskeny, de lifttel is lehet közlekedni. Hosszanti kialakítású a múzeumlakás. Tucatnyi szobája is lehet. Padlója csempézett. A mennyezet fából és kerámiából kirakva. Tágas nappali, háló vendég és munkaszobák. A gyermekszoba ajtófélfája faragott. Másutt ajtólapban faragott fakép. Tágas konyha. A fürdőszobában gyermeknek fémkád, de akad felnőttnek való is. A meleg vizet gázbojler szolgáltatta. A vízöblítéses vécé mellett bidé. Nem maradhatott el a cselédszoba sem. Mindezek mélyreható benyomást nem tettek ránk, de általa rálátásunk nyílhatott a dúsgazdag családok huszadik század elejei életterére. A padlástér sima közlekedőútként szolgálta a tetőtérre való kijutást.

Odafent, mint katonák álltak őrt a Gaudí specifikus kémények (kéményszobrok), és vigyázták az épületet. Az egymást rendszertelen összevisszaságban követő tetőtéri lépcsőzet kéménytől kéményig vezet: koordinációs gyakorlatra minden járóképes ember számára kiváló terep. Különböző színű mozaikcsempékkel borították az egymástól eltérő nagyságú kéményszobrok arcát.