Téglák és galambok — egybeterelt nyáj

Mire a katalán nagyváros repülőteréről a Spanyol térre felszíni közlekedéssel megérkezik a turista, nagyjából képbe kerül a város építészetének közelmúltjával és jelenével. A lakótelepi teraszos házakat az eltérő szín, forma és méretgazdagság jellemzi. A nyúlánk szálloda tetején gombakalapra emlékeztető forma, mintha az épület lenne a szára. A belváros rácshálózatú utcaszerkezetében a tizenkilencedik század végét és a huszadik század elejét megidéző, páremeletes lakóházak környezete. A Spanyol tértől kezdődő Aragó út kétszer kétsávos. Közepén széles sétány padokkal, pálmafákkal. Jobboldalában szervizút osztja tovább a teret. Érdekessége, hogy a kétszer két sáv egyirányú forgalmat bonyolít le. Máshol ugyanilyen feltételek mellett a kétszer két sávon ellenirányú forgalom haladt. Ezek a megoldások részét képezhetik a gördülékeny városi forgalomszervezésnek. A járdák szélében négyemeletes, kifogástalan frontú épületek. A külső oromzatokon faspaletta, gipszstukkó. A kapubejáró lépcsőházi része márvánnyal borított, Az emeletre felvezető lépcsősor keskeny. Az ingatlanok belső falvastagsága papírvékonyságú. Térjünk vissza a közterületre. A mellékutcák parkosítottak. A lakóépületek és a környezet rendezett. A mellékutcákon átvezető zebrához, előbb a főútvonalról a mellékutcába kell betérni, és csak 10 métert követően érkezünk meg a kijelölt gyalogos átkelőhöz. Felfestése eltér a nálunk megszokott zebracsíktól, mert a telibe festett sávok helyett a kijelölt gyalogosátkelő két szélét négyzet alakú ábrák jelzik. Rákanyarodtunk a főútvonalra. A gazdasági nehézségekről csupán egy-két bezárt üzlethelyiség árulkodott, meg az előttük lebatyuzott hajléktalancsapatok. Feltűnően sok az élelmiszerüzlet. Napközben kongnak az ürességtől. Az indiai tulajdonosok által üzemeltetett egységek jellemzően éjjel-nappal nyitva tartanak. Számos üzletről ránézésre nem derül ki, hogy mivel áll a fogyasztó rendelkezésére. A kirakatüveg mögött a számítógép előtt ülő munkatárs látványán túl semmi más nem utal a tevékenységre.

A város legemblematikusabb része a Spanyol tér és környezete. Rajta két négyszögletes vörös oszlop mered az ég felé. Ennél is látványosabb a körforgalom közepén, a szoborkompozíciókkal gazdagon díszített óriási kör alakú szökőkút. Márciustól köpi a vizet, ősz végétől téli álmot alszik. A tér körül középületek. Adja magát a piros színű Aréna bevásárlóközpont. Negyedik emeletére külső üveglifttel lehet feljutni. Fentről körpanoráma nyílik a tágabb városi környezetre és a közelben magasodó Montjuic-hegyre. A 185 méter magas domb kulturális sport és szabadidőközpont. Nevesített és névtelen botanikus kertek szakaszolják. Elejében a most száraz szökőkút, az ókori világot megidéző oszlopokkal. A Spanyol tér felől meredek lépcsősoron tartunk felfelé. Alkalomszerűen mozgólépcső váltja. Múzeumok, színház, uszoda és olimpiai stadion, az emblematikussá vált szoborjelképpel — az épített környezet. A domb tetejéről rálátás nyílik a tengerre is. Akinek fáj a lába vagy csak simán lusta, a városban felpattanhat az 55-ös buszra.

Ha már szóba hoztam a belvárost, rögzítsünk pillanatképet. Vajon kinek ne lenne elvárása a Katalónia térrel szemben? Addig nem is volt bajunk vele, amíg az egymást félóránként menetrendszerűen váltó utcazenészekre összpontosítottunk. Utána viszont elképedtünk a galambszaros utcák, terek, padok, köztéri szobrok és az elhanyagolt zöldterület láttán. Nem véletlenül alakult így az utcakép. A téren galambokat etető kamaszok csoportja. Fejükön, vállukon madarak billegtek. A teret körbevevő középületek és az utcakövezet méltó a helyhez.