Vidám napot / színes gömb...,

A tartalom ismerete nélkül is elfogadható nagy általánosságban: rossz nem származhat belőle.

Ezzel én is így vagyok. Az első színes gömb emléke az egykori Hét c. televíziós politikai magazinműsor felvezetőjének képanyagához kapcsolódik: a műsort Hajdú János vezette, aki a végén derékban meghajolva köszönt el a nézőktől. Második alkalommal nem a szemem előtt jelent meg a színes gömb, hanem a fejemben. A Bartók rádió egyik műsorát hallgattam az ágyon hanyatt dőlve, ellazult állapotban: Mozart egyik opusa került adásba. Függetlenül attól, hogy valaki lát vagy nem, a csukott szemmel való zenehallgatás mélyebben hat a műkedvelőre. Egyszer csak — minden előzmény nélkül — egy több színből álló gömb jelent meg a tudatomban. A lila, a mályva, a kék és a rózsa szín paletta egymásba folyva kavargott benne. Természetes valójukban voltak jelen. Lebilincselő élményben részesített ez a színorgia, talán néhány perc hosszig. Ahogy jött, úgy el is múlt. Azóta eltelt legalább húsz év, de az eset nem ismétlődött meg egyetlen egyszer sem. Ez a jelenés pontosan rámutatott a szép hangok rám gyakorolt hatására.

A következő hang általi alapélményem egy csörgedező patak és egy kisebb zúgó agymosó párosa: ez indított el a hangfelvétel készítés útján. Rengeteg élmény kapcsolódik hozzá, aminek az összessége a fő hozadéka a számomra. A bennem folyamatosan munkálkodó hangfelvétel ötletek megvalósítása során eljutottam a hangtálakhoz, és a tibeti gonghoz. Mindkét hangkeltő eszköznek lebilincselő a hangja, és a dinamikája is. A kettő közül a gong ejtett rabul. Most itt tartok, és szövögetem a tervemet, életre szólóan.