: SZÁZ SZÁL PIROS RÓZSA — fehér szegfű (1995)

Aki most egy szerelmi történet kibontakozására, vagy beteljesülésére gondol, erősen fog csalódni. Közeledett az általánosból való kiballagás napja. Ki-ki ujján számolgatta a hátra lévő napokat, vagy már tervezte a számára kézzel fogható közelségbe került továbbtanulás lehetőségét. De akadt közöttünk olyan diák is, aki tövig rágta körmét: vajon megbukik-e oroszból? A nagy testvér nyelve szent cirkalom volt a szocialista tantervben, de nem mindig eszik olyan forrón a kását. Az érintett fiúnak óriási kő esett le a szívéről, amikor belepillantva a bizonyítványba, nem találkozott karóval. A viszonylag jól kereső apuka, ezt 100 szál piros rózsával köszönte meg a pedagógusnak.

22 évvel később folytatódott a sztori. Nem kis nehézség árán, a felső tagozatos osztálytalálkozót sikerült megszerveznem. Mivel ekkor már nem láttam, a többiektől tudom a következőt. Az előre lefoglalt terembe belépett egy 50-60 év körüli férfi. Többen is érdeklődtek érkezése felől. Mindegyikőjük álla leesett a meglepetéstől, amikor felfedte kilétét. Ugye nem kell mondanom, hogy ki volt ő. Körbeültük az asztalokat és szép sorjában mindenki mondott magáról valamit. Amikor rá került a sor, értesültünk róla, hogy első gyereke halva született, és azóta nem képes lemondani az italról.