Szamárháton — csaó drájver

No Mafia múzeum (olaszos írással). Sokat vártam a látogatástól, de valamiért nem érintett meg annyira, mint ahogy előzetesen gondoltam volna. Az épület régen valószínűleg a maffia tulajdona lehetett, de ez csak feltételezés a részemről, mivel netes cikkben olvastam, hogy ilyen bemutatóterek megszerzésére törekednek a maffiaellenes kiállítók. Az épület házszámozásáról annyit, hogy a sétálóutcában a házszámok előttem megfejthetetlen logika szerint követik egymást. A teremben fotózást tiltó tábla. Van, aki figyelembe veszi, van, aki fittyet hány rá. Fekete-fehér fotók, valamint két monitor mesélnek a nem is olyan régi múlt ember- és léleknyomorító világáról. A klánok egymás közötti leszámolása, a képek tanúsága szerint, autóban utazás közben történt többnyire. Előfordult távolsági buszon lőfegyveres, és késes támadás is. A magamfajta békességre törekvő ember addig nem is háborodik fel ezeken a véres történeteken annyira, míg tudja, hasonszőrű hasonszőrűre megy. Teljesen más a helyzet államügyész vagy főbíró esetében. Az már gyalázatnak számít nálam. De mit gondoljunk arról a fotóról, melyen a kietlen hegyen szamárháton ül egy anya, kezében újszülött porontya. Abból is maffiózó lesz, olyan mint az apja, akinek távoli bemutatót tart a terepen. Minden olyan kiállítás jó, amely elgondolkodtatásra készteti a látogatót.

Palermo védőszentje a normann családból származó Santa Rozália. Pompában élhetett volna a fejedelmi udvarban, mégis a szentek életét választotta. Monte Pellegrino barlangjába vonult vissza. 1166-ban ima közben érte a halál. Jobbjában feszületet tartva találtak rá 1624-ben. A fertőző betegségek védőszentje lett. A közel hatszáz méter magasan lévő kegyhelyhez a 812-es városi busszal lehet eljutni. Útközben kaktuszerdőnek beillő, dús vegetációjú tájban gyönyörködhetünk. A barlang szája elé templomi bejáratot húztak fel. A természetes kőkupola alá kürtőn át jut be a fény és a levegő. Érdemes szemügyre venni a mennyezetre felerősített, a csapadékvíz elvezetését szolgáló technika absztrakt hatású kialakítását. Az üreg mélyében üvegkoporsó. Szarkofág tetején fekvő szoboralakban látható a szent szűz. Kijőve az emlékhelyről, aki nem rest hegynek felfelé tartani, pár száz méter után több kilátópontot érinthet. Rálátás nyílik az indigókék Tirrén-tengerre és a városi kikötőre is. Domboldalban sétálunk. Több elhagyatott ház is csalogat magához. Egyikükben pár napja mintha narkósok tobzódtak volna. Szikrázó napsütés, 18 Celsius fok. Nyíló sárga virágtenger körülöttünk. Dongó száll virágról virágra. Kellemes, erős növényillat csapja meg az orrunkat, talán rozmaring lehet. A tövisek fájdalmas szúrásától felszisszenünk. Szemből favágók érkeznek. Egyikük ránk köszön. Útbaigazító táblák jelzik a közeli magaslati pontok távolságát. Megcélozzuk a legtávolabbit. Előbb vastag, kidőlt fatörzs torlaszolja el az utat. Később a csúszós kövek okoznak gondot. Emelkedik a terep, egyenetlen a talaj, a csapás szűk. Beláttam, túrabot nélkül felelőtlenség továbbmenni.