Az űrlap teteje

Vidám napot / piros színű bugyi...,
A régmúlt és a közelmúlt összefésülése. Nem ugrok vissza az időszámítás előtti évezredekig, pedig egészen biztosan jogosan megtehetném, sajnos.

Még a régi rendszerben történt, hogy az Astoria szálló előtt egy olasz felségjelű autó kihúzott rádióantennájára egy piros színű bugyit tűzött ki, feltehetőleg a jármű tulajdonosa. Aztán, hogy, hogy nem, méltatlankodva panaszolta egy újságírónak később, hogy: a méregdrága autóról valaki letörte az antennát!

Pár hónapja megnéztük a készülő Dagály Úszóarénát. A vele szemben lévő telken — Vízművek pálya, Erdért sporttelep — egy konténer falu díszlik, kerítés mögött. Amíg az épülő komplexumot körbeölelő kerítést fekete színű fólia dobja fel, addig a vele szemben lévő dróthálót egy tipp-topp piros bugyi ékítette. Diderot-nak a „Fecsegő csecsebecsék” c. kötete alapján, ha szóra lehetne bírni egy ilyen exkluzív fehérneműt…! De, ha már itt tartunk, dobjuk félre a bugyogót.

Emberszabású majmok a főszereplők. A hím vezérállat alá vannak betagozódva a nőstények. Igen ám, de az egyik majomlánynak nem az aggkor felé tartó trotty tetszik, hanem egy fiatal hím. Mindössze egy szikla rejtekében reménykedhetnek a szerelmesek. A fiatal nőstény úgy helyezkedik el a szikla mellett, hogy fél teste takarásban legyen a vezérállat elöl, a szikla mögött megbúvó fiatal hím pedig önfeledten kurkássza a nőstény majmot.

Többen is tagadják, hogy a majomtól származnánk, pedig a „majmos” történet remekül beillhetne az emberré válás hiteles, nem tudományos alapú folyamatába...