22. Ótestamentum korán és bikini — Jordánia (2023)
a palesztin izraeli háború következtében puskaporos térség felé indultunk, a
feleségemmel. Az emberiség történetét ismerve, vérzivatar vérzivatart követ.
Jordánia területe kiemelkedő történelmi hely az egymástól eltérő vallások
egymásnak feszülése szempontjából. Nem egyszerű a helyzet. Az ország
lakosságának 30 százaléka palesztin. Szögesdróttal körbevett sátorvárosokban
1,2 millió szír menekült él. Az eredeti légi útvonaltól eltérően, Izrael elkerülésével,
Kairó irányából, Akaba felett átrepülve megérkeztünk Ammanba.
A dombokra épült főváros lakossága meghaladja a 4 millió főt. A területet
időszámítás előtt 8500 évvel lakták már. Az első írásos dokumentumok
időszámítás előtt 1200-ban Rabbath-Ammon néven említik, mint az Ammonita
királyság fővárosát. Fénykorát Traianus római császár idejében Philadelphia
néven élte, amikor Arabia provinciához tartozott. Ebből a korból megmaradt a
fórum, és a színház. A 8. században az Abbászida Kalifátus részévé vált. Gazdag
történelmi emlékekkel rendelkezik. A citadella kihagyhatatlan régészeti ékszer.
A hatalmas területen feltárt tárgyak és épületmaradványok, közel 10 ezer évről
mesélnek. Múzeuma párját ritkító különlegességekkel várja az érdeklődőt.
Láthatunk 10 ezer éves szoborfigurát, 6000 éves emberkoponyát, amelynek
felületén 3 egymáshoz közel lévő helyen érme nagyságú lukat fúrtak. Rajtuk
keresztül krónikus fejfájós személyt, vagy elmeháborodott embert, netán
másvalakit szerettek volna démonjaiktól megszabadítani. A beavatkozást Túlélte
a koponya tulajdonosa, mivel a furatok hártyásodni kezdtek, de véglegesen nem
forrtak össze. A csecsemők fejének hosszúkás alakúra nyújtásával is
próbálkoztak, mint ahogyan időben és térben a Föld más térségeiben is. A
feltárt területen a palota medencével látnivalótól, a napjainkban is használt
színházon át, a különböző állapotban ránk hagyományozódott köz és egyházi
épületekig bezárólag, időrendben minden fontos egymásra épülő történelmi
építőkő megtalálható. Aki felkészülten idevetődik, régészeti paradicsomban
érezheti magát. A röghöz kötött földművelésbe belekezdő őseinknek a közelmúltig
tartó fejlődési ívén túl, a leletre hivatkozó régészek állítják, hogy 14500
évvel ezelőtt, kenyeret sütöttek az itt élt emberek. Ez pedig időben 1000
évekkel előbbre teszi a földművelés kezdetének feltételezett időpontját. A
főváros pereme is adta magát a történelem megidézésében. A gázai övezetet érő
izraeli válaszcsapások következtében, nagyszabású tüntetést hirdettek Amman
központjába, a jordániai palesztinok. Mivel a tömegmegmozdulás
ellehetetlenítette a sorban következő programot, ezért Alternatív megoldásnak,
a fővároson túl lévő várkastély felkeresését ajánlotta az idegenvezető. Amman
külterületén áthaladva bármit elfogadtak volna az utastársak, csak azt az egyet
nem, hogy lerobbanjon a busz, és ki kelljen szállni. A látott nyomor foka
mindenkit az ülésbe döngölt. Ám a szegénység nem mindig párosul gazemberséggel.
Egy-két kapualjban feltűnt néhány cserepes virág, de közelében kupacban halmozódott
a szemét. A szegénység szívszorító hatása elcsendesítette az utastársakat. A
korához képest elfogadható állapotban fennmaradt ókori kastélyban, 10-15 tonnás
kövek voltak egymás mellé és egymásra felrakva. Illesztésük mérnöki pontosságú.
2000 évvel ezelőtt ez már simán ment. Ezt az épületet is a földrengések tették
elhagyatottá.
Jerash, ókori neve Gerasza. Ammantól északra 45 kilométerre fekszik. A
legépebben megmaradt ókori településnek tartják, a Marokkóban lévő Volubilissel
együtt. Feltárása a 20. században kezdődött. Történetét érdemes nagy vonalakban
megismerni. A települést időszámítás előtt 4. században szemita népek
alapították, de a legkorábbi leletek 2000 évvel régebbiek. Itt telepítette le
veterán katonáit Nagy Sándor. Időszámítás előtt 63-ban korlátozottan, de
visszaadta a település függetlenségét, A római Pompeius. Napjainkban látható
épületeinek jelentős része ebből a korszakból származik. Az építkezéseket a
szíriai, és a nabateus városokkal folytatott kereskedelem hasznából
finanszírozták. 130 körül a települést meglátogatta Hadrianus császár, amely
újabb monumentális épületeket eredményezett. Ekkoriban 20 ezren lakhatták., Az
5-6. században, a bizánci uralom alatt, számos római kori Templomot
lebontottak, vagy átalakítottak. Helyükre keresztény templomok kerültek. Később
614-ben a Perzsa Szászánidák, majd 638-ban az Arabok foglalták el. A
csatározások során Gerasza épületei súlyosan megrongálódtak. A pusztítást a
sorozatos Földrengések fokozták. Lakott területe eredeti méretéhez képest negyedére
zsugorodott. Ennyi talán elegendő is a történelmi időkről. Nézzünk szét egy
kicsit. A Haddriánusz kapu boltíve alatt áthaladva körsétára indulunk. Petra
után a második leglátogatottabb történelmi hely az országban. A Zeusz templom a
papi megalománia ékes bizonyítéka. Mértéktartó tervezéssel a maga teljességében
elkészülhetett volna. A fölöslegesen elherdált pénzből másra is futotta volna
még. A 110 méterszer
Az ókori Gadara mai neve Umm Qais. Közelében a Golán-fennsík, és a
Genezáreti-tó. A stratégiai helyre katonai kolóniát telepített Nagy Sándor. A
nabateusok elűzése után a római birodalom fennhatósága alá került. Fénykorában
a dekapoliszhoz tartozott. Az első század végétől látványos fejlődésnek indult.
A várost körbevevő területen 75 600-750 köbméteres, esővíz felfogására alkalmas
tározót építettek, és
2 sivatagi várkastélyt kerestünk fel. Az első markánsabb kiállású, de romosabb
állapotban maradt fenn. A bazaltkőből épített erődöt már a római katonák is
használták. 2 egytonnás kőkapuja sokatmondó. Kőzsanérjait pálmaolajjal
locsolták a minél könnyebb mozgathatóság érdekében. Teljesen jó állapotban
megmaradt termek, szobák. Az udvarban ciszternába levezető lépcsősor. Békés
időkben szabadidejükben, kavicsokkal társasjátékoztak a katonák. Mekka irányába
tájolt mecset, fürdővel. Sokféle célt szolgálhattak a várkastélyok, de egyről
pár gondolat. Jellemzően sok utódot nemzettek az uralkodók. Mivel mindenkitől
féltette hatalmát a fejedelem, ezért a kormányzás technikájának kiismeréséből
saját fiait is igyekezett kirekeszteni. Erre a célra megfelelő hely lehetett a
tróntól távoli várkastély, ahol koruknak megfelelő, de más irányú
érdeklődésüket kedvükre kiélhették az aranyifjak. A másik ilyen természetű
épület igazi kulturális csemege. Kuszr Amra. A legismertebb sivatagi kastély az
országban. A fővárostól 85 kilométerre fekvő Kuszr Amra az iszlám világ egyik
legkorábbi építménye. Egyike az Omajjád dinasztia uralkodása alatt épült
sivatagi palotáknak. A 8. század elején emelt, kívülről egyszerű épület jó
állapotban maradt ránk. Quseir Amra freskóit valószínűleg még a 2. Jazíd kalifa
(720-724) első iszlám emberábrázolást tiltó rendelkezései előtt festették. A
faliképek történelmi témákat, mitológiai alakokat, a történetírás múzsáit,
fürdő és vadászjeleneteket tárnak elénk, valamint azt a 6 királyt, akiket az
omajjád uralkodó valószínűleg legyőzött. A hely igazi értékét számomra az
iszlámban betöltött kulcsfontosságú kulturális szerepe jelentette. Az itt
látható freskók voltak az utolsók, amelyeken élőlények szerepelhettek.
Autentikus helyen jelentős történelmi korszakváltozás pillanatának tanúi
lehettünk. Utána csak geometriai jellegű ábrázolásokat lehetett vizuálisan
megjeleníteni. A freskók színei haloványak. Az épület kívülről nem árulkodik
jelentőségéről. Az udvarban lévő ásott kútból
A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A Holt-tenger
víztükre 420 méterrel, a tófenék 795 méterrel van a földrajzi tengerszint
alatt. A víz színe közelről tisztának mondható, átlátszó, távolról sötétkék.
Bár a Holt-tengerbe ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan apad a
jelentős mértékű vízkivételtől. Ennek következtében a tó kettészakadt. A
mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad. Az
északi medence hossza
Al-Maghtas. Bethámia bibliai keresztelőhely a Jordán folyó keleti partján.
Lehet Jézus Keresztelő János általi megkeresztelkedésének eredeti helye. 2 fő
régészeti területet foglal magában: kolostormaradványt az Illés-hegy néven
ismert halmon, továbbá a folyóhoz közeli területet, ahol templommaradványok és
keresztelő tavak, valamint zarándok és remetelakok találhatók. A Jordán-folyó
felé buszozva elhaladtunk a Tábor-hegy mellett, ahol a biblia szerint, tüzes
szekerén az égiekhez távozhatott Illés próféta. Már a
Nébó-hegy. A Holt-tenger észak-keleti végének közelében szálltunk ki a buszból.
Gyalogosan vágtunk neki a kaptatónak, mely lazább séta. A
Madaba 70 ezer lakosú város. A terület egykor a Moábi Királyság északi
határvidéke volt. Közelében emelkedik a Nébó-hegy. A Szent György templom híres
padlómozaikja a felújítás, és a takarítás hiánya miatt, a rárakódott vastag
portól szinte észrevétlen maradt. A város sétálóutcáján a parkolóig visszafelé
haladva, maradt időnk szétnézni. Amennyiben felfigyeltünk egy-egy árcédula
számsorára, leggyakrabban megmosolyogtuk. Elénk került egy becsületes képű
gyümölcsfacsaró, aki jól látható nagyságú számokkal kiírta az árakat.
Umm arr Rasas. Római katonai tábor volt, amely az 5. században várossá
fejlődött. A Holt-tengertől keletre fekvő régés lelőhely területének elenyésző
részét tárták fel eddig. A leletek a 3. és a 9. század közé tehetők. Római,
bizánci és korai iszlám stílusú tárgyi emlékeket foglalnak magukba. Köztük 16
templomot, és a római kori tábort. Az istenházak egy részének mozaikpadlója
fennmaradt. Legjelentősebb a Szent István-templom díszítése. A padlón olvasható
felirat szerint, 756-ban átadták. A növény és állatmotívumokon kívül, a térség
jelképes térképe is szerepel rajta, a főbb palesztin, jordániai, egyiptomi
városok megjelenítésével. A települések között megtalálható Madaba és Amman is,
ez arra utalhat, hogy a mai Jordániának ez a része eredetileg keresztény
terület volt, de ekkorra az omajjádok már meghonosították az iszlám vallást a
régióban. A lelőhely jellegzetessége az a 2 torony is, amelyek a sztilita
aszketikus szerzetesekhez köthetők, akik életükből a külvilágot
rövidebb-hosszabb időre kizárták, és magas oszlopok, tornyok tetejébe
visszavonultak. Megérkeztünk a romterülethez. Egyik útitársunk rózsaborsot
szedett a parkoló szélében. Megkóstoltam, de amíg a többiek ájuldoztak
finomságától, addig a számban lévő magtörmeléket gyorsan kiköptem. Hiába, ahány
ember, annyiféle ízlés, netán jellem. A parkolótól a fedett kiállítóhelyig
sokat kellett gyalogolni. Pár méter magasból lehetett a 6 ember által kirakott
csempemozaikra rálátni: a mellettem álló férfi 30 méterszer 10 méterre saccolta
nagyságát. Az állat, növény és városábrázolások krónikaszerűen mesélnek a
múltról. A készítők neve meg lett örökítve. Talán 6 év folyamatos, precíz
munkájának végterméke tárult elénk. A jelen lévők mindegyike elismerően
nyilatkozott róla. A buszban elviccelődtünk a mai Szíria területe felől
ideérkezett oszlopos Szent Simeon szerzetesen. Ha lett volna egy kardos
felesége, az bizony egyértelműen megmondta volna neki, hogy mi mást tehetne az
oszlopon való henyélés helyett — szólt valaki. Kapásból érkezett a válasz: lehet,
hogy éppen az asszony nyugtalan nyelve elől menekült az oszlop magasába.
Akaba. Muzulmán országokban elsőnek itt tapasztaltam, hogy a müezzin reggeli
imára hívó éneke 3 részletben hangzik fel. Esetünkben: 5 óra 27 perckor, majd
negyedórával később, legvégül fél perc hosszan 20 perc múlva. Jordánia egy
keskeny parti sávval kapcsolódik az Akabai-öbölhöz: A várostól az izraeli határ
3 kilométerre. Mivel tilos a tengerpart kisajátítása, ezért úszószigeteken
luxusapartmanokat hoztak létre. A települést 150 ezren lakják. Klasszikus
belvárosról, vagy nagyvárosról, tapasztalatunk szerint nem beszélhetünk. A
központban lévő mecset háta mögött lévő élelmiszer és vegyes áru kínálatú bazár
szétnézésre sarkallt minket. A müezzin dél körüli imára hívó énekét innen sikerült
rögzíteni. A mecset bejáratával szemben a homokos városi strand. Az előzetes
hírekkel ellentétben, a part és a víz elfogadható tisztaságú. Bár
mellékhelyiség, és néhány napernyő is akadt a fövenyen, de szolid kivitelben. A
strand szabályára őr vigyázott. Egyik fő élményem innen származik, mégpedig
ahogyan a partra vetődő szelíd hullám a kavicsok között visszatér az övéihez —
ezt a felvételt, a hangokra egyre jobban odafigyelő feleségemnek köszönhetem.
November közepén 25 fokos vízben fürödhettünk. De nem csak mi lubickoltunk a
középkék vízben. 2 alsós korú fiúcska azzal szórakozott, hogy közvetlen
közelemben nagy fröcskölve elszaladtak, majd összebújva jót kuncogtak magukban
ismerős a játék, én is voltam gyerek. Tőlem pár méterre, három negyvenes, talpig
feketébe öltözött, fejükön fekete kendőt viselő nő ült a mellig érő vízben.
Kedélyesen, ráérősen beszélgettek. Közben megjelent egy 12 év forma kiskamasz
lány. Rajta térdig érő fekete cicanadrág, és rövid ujjú póló kombinációja.
Sivítva vágódott közénk az a 7 éves csitri, aki bikini trikóval kreáció
merészségében tündökölt. Ő még véletlenül sem tett volna szájkosarat magára.
Ezalatt muszlim férfi igyekezett a szárazra. Partot érve felsőtestéről lekapta
a vizes pólót, boka felett érő inget húzott magára, majd laza mozdulattal
lekapta a fürdőgatyát, és már indult is a város felé. 2 férfi hangos szóváltás
közben hajba kapott. Elcsattant néhány öklös, célba talált néhány hátba rúgás,
majd fokozatosan elcsendesedett a tájék. Kétrészes bikiniben szőke fehér lányok
érkeztek strandolni. A helyi fiatalemberek nagy szemeket meresztve bámulták a
friss húsokat. Az egyik szájtáti arab fiút a város felől érkező barátnője
indulatosan hátba csapta, és fejével egyértelműen jelezte, hogy merre tovább.
Jobb híján tette a dolgát. A föveny szomorú emlékeként marad meg bennünk,
ahogyan az óvodás korú fiúcska kezében a kismacska farkát fogva, az állatot
többször is a földnek csapta. Szülei látták, de nem szóltak. Máshol is
szétnéztünk. Szállásunk közelében, iskolából hazafelé tartó jó arcú kisfiú
köszönt ránk, melyet viszonoztunk. A hotel ablakából a járdán hazafelé tartó
iskolás lányokat figyelte, Kati. Az első hat osztályt a fiúkkal koedukáltan
végzik. Kötelező lehet számukra az iskolaköpeny, mely zöld színű és, vagy
térdig ér, vagy bokáig. Mindegyikük fekete nadrágot viselt. A felsőruházatban
már lehetett eltérés. A fejkendő fekete, vagy fehér. Csupán 2 lány nem kötött
fejkendőt, és mindössze egy akadt közöttük — ő egyedül jött a járdán — aki
sportcipőt, farmernadrágot és rövid ujjú pólót viselt. Haját nem fedte kendő.
Fehér holló a feketék között, mert kinézete alapján arab származású lehetett.
Szállásunk közelében újonnan épült, 4 emeletnél nem magasabb, szinteltolásos,
tetszetős lakóházak nőttek ki a földből. Külsőre minden rendben volt
körülöttük. Az épületeket meglepően széles járda kötötte össze egymással.
Ezekben a házakban többgenerációs családok számára alkalmas lakások lettek
kialakítva. Nagyságuk 90-120-150-
Petrát, a világ egyik leglátványosabb régészeti lelőhelyét a Nabateusok
alapították, feltehetően időszámítás előtt 6. században. A félig épített, félig
sziklába vájt településre, az ősi keleti hagyományok, és a görög építészet
stílusjegyeinek keveredése jellemző. A város fontos szerepet játszott az
Arábia, Egyiptom és Fönícia közötti kereskedelemben. 106-ban a Római birodalom
része lett, a 4. században püspöki székhellyé vált, a 7. században Arab uralom
alá került, a 12. században erődöt építettek a keresztesek. A biztonságossá
vált területen letelepedtek a helyi törzsek, de egészen a 19. századig
ismeretlen maradt a külvilág előtt. Legjelentősebb emlékei a sziklába vájt
síremlékek, mozgalmas homlokzatokkal, párkányokkal és oromzatokkal. Ezzel éles
ellentétben áll a mögöttük kialakított sírkamrák egyszerűsége, melyek négyszög
alaprajzú díszítetlen termek. Petra leghíresebb síremléke a Kincsesház.
Figyelemreméltó még a város bejáratánál, és a település távolabbi részében
kialakított „Kolostor”, a különböző neveken elnevezett sírok, a színház,
valamint a városba bevezető szurdok előtt az obeliszkes síremlék is. A program
szerint egész napos petrai látogatás várt volna ránk, de 3 és fél óra lett belőle.
Ennek okai: előző napra nem Petrába, hanem Akabába foglalt szállást az utazási
iroda; másrészt, az Ammanba késéssel megérkező járat miatt, a programokat az
utasok számára előnytelenül átszervezte az idegenvezető. Lett is nagy
felháborodás belőle, mivel Jordániába, szerintem két fő látványosság miatt
utaznak az emberek: Holt-tenger, Petra. Ezen az úton mindkét úti cél jelentős
csorbát szenvedett, kárunkra. Miután beléptünk a nemzeti parkba, a szurdok
bejáratáig
Montréal keresztes erőd volt, a mai Sobak település szomszédságában. 1115-ben
épült a vár, első Balduin jeruzsálemi király parancsára. Az első nagyobb
szentföldi keresztes erődítmény lett. Jeruzsálem 1187-ben bekövetkezett
elesésekor, a muszlim rabságból megváltotta magát a király leánya, Milly
Stefánia. Fia fogságba került. Szaladin szultán Kerak, és Montréal átadását
kérte a fiú szabadon bocsájtásáért, de egyik erőd helyőrsége sem
engedelmeskedett úrnője parancsának. Az egyiptomi seregek ezután ostrom alá
vették az erődöket. Jeruzsálem elvesztésével a helyőrségek teljesen magukra
maradtak. Védőik éheztek: oly sokáig kitartottak az ostromlókkal szemben, hogy
a végén már a feleségüket, és a gyermekeiket is eladták a szaracénoknak,
kenyérért cserébe. Nap, nap után arra vártak, hogy isten megsegítse őket.
Szaladin több alkalommal pénzt, és keresztény területre való békés elvonulást
ajánlott számukra, de ők visszautasították. Végül 1189-ben kétévnyi ostrom után
került az ellenség kezére. Míg a buszparkolótól a csoport felért a várkapuhoz,
és amíg vártunk-vártunk a helyi idegenvezetőre, addig a saját ügyét intézhette
valahol. Nagy sokára villanyautóval felhozatta magát. Arcán megelégedettségre
utaló széles vigyorral került elénk, mi pedig „brávó sport man” gunyoros üdvözléssel,
és kétes értékű tapssal fogadtuk — ami fel sem tűnt, a hiú, magáról kissé sokat
gondoló férfinek. Megváltotta a belépőket, beljebb kerültünk. Ez a várrom
tényleg rom volt. Legépebben a négyszögletes sarokbástya maradt meg. A méter
magas várfalak legfelső építőköveit csak a gravitáció tartotta a helyükön. A
távolban sivatagi róka szedte a lábát. A várból rejtett lejáró vezetett a
távoli víznyerőhöz, mely hosszútávon kiszolgálta az erőd védőit.
Fokozatosan kezdett kialakulni bennem az ország, és az utazás sommás képe.
Történelmi szempontból sokszínű, érdekes, gondolatindító tájék. Túlnyomó részt
terméketlen homokkő fennsík, köves-kavicsos sivatag, félsivatag. Jelentős
mértékű a szegénység. Szemét mindenhol, a higiénia nagy fokú hiánya, délszaki
meleggel párosulva. Az országút mellett pár négyzetméter alapterületű
kulipintyókban működnek a szolgáltató iparosok például gumi javító. A sivár
lakatlan környezetben, a busz ablakán át rendszertelenül felbukkanó kőHázak
biztonságát embernél magasabb kőfal óvja. A fővárostól távolabb került képbe a
műanyag takarófóliából, és papírkartonból összeeszkábált lakósátor komfort.
Utcatáblákat ne keressen senki se. A vallásosság vonatkozásában liberális
ország. A házasságra lépő nők jogait — szerintünk — túlzóan erősen védi a jog —
én biztosan nem házasodnék meg Jordániában. A férfiak jellemzően európai
viseletben járnak, a nőknek kisebb része öltözik muszlimba. Neves európai
divatcég, a koránnak megfelelő fürdőruhát kínál a hölgyeknek. Férfiaknál utcai
viseletnek előfordul a fél lábszárig érő, bő ingféle. Feleségem szerint,
gyönyörű hölgyek is teremnek errefelé, mint például az akabai hotel éttermének
egyik 20 éves, feketébe öltözött, de lábán márkás fehér sportcipőt viselő
mosolygó alkalmazottja. Jordániában is bebizonyosodott, hogy a helyi
idegenforgalomban dolgozó emberek semmilyen plusz munkájáért, a borravalót adó
magyar utazási iroda főbenjáró bűnt követ el. Elsősorban ellenünk, utasok
ellen, akiktől a nem hivatalos összeget az utazás megkezdésekor az idegenvezető
beszedi. Másrészt, erősítik azt a hitet a helyiekben, hogy a látszatmunkáért is
jár a pénz. Előfordult az ammani szállodában, hogy lényegében nem adtak
vacsorát. Máshol olyan retkes, és áporodott levegőjű volt a zártrendszerű
lépcsőház, hogy az emeletre közlekedés céljára inkább a liftet vette igénybe, a
klausztrofóbiás feleségem. A munkától többnyire nem lökik félre egymást a
londinerek. A buszvezető tekeri a kormányt, tapossa a gázpedált vagy éppen
rálép a fékre. A helyi idegenvezető a sofőr mögött foglal helyet. Ha kérdezte
őt a magyar idegenvezető, válaszolt , majd hosszasan kibámult az ablakon, vagy
evett-ivott. Sok negatívummal rukkoltam elő, de azokat fogadjuk világlátásunk
gazdagításának, és értelmezésének forrásának.
Az ország déli területén, közel Szaúd-Arábiához található Vadi Rum, mely 740
négyzetkilométeres sivatagi terület, szurdokokkal, sziklákkal, barlangokkal. A
térség már 12 ezer éve lakott. Róla tanúskodik az eddig 154 régészeti
helyszínen feltárt lelet együttes, valamint 25 ezer sziklarajz, és felirat. A
többnyelvű szövegek a térségben lakó írástudók jelentős számáról adnak hírt. A
helyszínen fellelt sziklarajzok jó állapotban maradtak fenn, az időjárási
viszonyok nem okoztak bennük komolyabb károsodást. A terület éghajlata
nagyjából időszámítás előtt háromezerig a mainál csapadékosabb volt. Ekkor
földműveléssel, és állattenyésztéssel foglalkoztak az itt élő népcsoportok.
Platós furgonok vártak ránk. A nyitott raktérben egymással szemben
hárman-hárman foglaltunk helyet. Állítólag a jobb járgányok közül kaptunk, de a
raktér hátsó palánkajtaját nem lehetett lenyitni. A sárhányóra fellépve azt is
át kellett lépni. Mindenki teljesítette a tornamutatványt. Első megállónk, a
már csak látványelemnek megtartott vasútállomás volt: gőzös, dízel mozdony, teher
és személyvagonok. A környék salétrombányáinak kitermelt anyagát szállították
el innen. Turisztikai célból pénzért még beizzítják a gőzöst, mely 500 métert
halad. Aközben, a dombok mögül a nagy csatazajjal előtörő lovascsapat
megtámadja, a rémültté vált utasokat. A következő helyen meredek homokdombra
taposhattuk fel magunkat. Időjárás formálta, érdekes alakú, és kinézetű sziklák
világába kerültünk. Elsőnek Kati ért fel. Hamarosan mellette állhattam.
Közelemben a sziklának olyan füle volt, mint amilyen a bögrének. Megfogtam, de
a szikla súlya kifogott karom erején. A következő megállóhelyen 100 egypúpú
várt ránk. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a természetben, és az állatkertben
felnövekvő ugyanazon faj példányainak hangja, egymástól jelentősen eltér. 2
tevecsorda, 2 tagja kommunikált egymással. Hangjukat a magyar szürke marháéhoz,
és a Hortobágyi Nemzeti Park Vadaspark területén ridegtartásban tartott
őstulkok hangjához tudnám hasonlítani. Utolsónak a csodálatosnak leírt
naplemente következett. Mindenki szájtátva nézte a jelenést. Aközben a dzsipen
annak háttal ülve, A futócipőből kitakarítottam a homokot.