Őszömnek tavasza támadt
Kikötő kötelem eloldom gyarlón,
Dalosan feszítem bús vitorlámat;
Évoé, évoé;
Új zsenge zöldül a dérverte tarlón,
szülő őszömnek tavasza támadt.
Dalban a szívem most kedvét hadd töltse,
S viharozzanak fel szűz-új szelek:
Évoé, évoé;
Életfám ágán a lelkem gyümölcse,
Új létre általa, benne kelek.
Kacagjanak most fel a bús szelek,
Osonjon messzire száz jajsirály:
Évoé, évoé;
Száz hulló hullámot vígan szelek,
Én vagyok a büszke Életkirály.
Röpítsen repesve a csodasárkány,
Hangozzék a szélben bátor dalom:
Évoé, évoé;
Legyen a fiamnak bölcsője bárkám,
Nékem meg kacagó ravatalom!