Vidám napot / mi újság...,

A szerencse forgandó.

Mi újság? — kérdezhettem volna attól az újságostól, akinél a hatoslottót szoktam öthetente egyszer megvásárolni. Semmit mondó kérdésre a válasz még silányabb szokott lenni: a semmire pedig kár időt és energiát pazarolni. Jobban szeretem a személyességet belevinni a dolgokba.

Egy hazánkban kimondottan hosszú és hideg tél után, az aluljáróban ajtó használata nélküli lukban dolgozó hölgytől a zimankó átvészelésének sikeressége felöl érdeklődtem. Mínusz tizenhét fok volt idebent — felelte halkan, majd hozzátette: kis híján megfagyott a kezem!

Mint tudjuk: a szerencse forgandó. De vigyázzunk vele! Jön a nyár, akár a forró nyár is jöhet: az újságos munkahelyéül szolgáló üregben elfogy a levegő, és lesz legalább harmincöt fok odabent. Sosem kérdeztem meg tőle, hogy lottózik-e? Ha igen, előbb neki legyen telitalálatos főnyereménye rajta, én meg kivárom a soron következő húzást.