93. MEGELEVENEDŐ
NÉPMESÉK — mesébe illő történet (2008).
Mióta kedvenc
időtöltésemmé vált a hangrögzítés, a fejemben ott motoszkált a „mese
hangillusztrációval” ötlet. A magam okán magától értetődő volt, hogy ha ott
tartok a történetben, a meséket nem látó gyerekek fogják felolvasni. Tudatosan
meseolvasásra adtam a fejemet. A kiválogatásban első számú szempont volt, hogy
a mesét minél gazdagabban lehessen illusztrálni. A százharminc mese előbb
húszra szűkült, legvégül négyre. A négyből mégis öt lett, mert a CD időhosszát ki
akartam tölteni. A következő feladat, a mesékhez tartozó hangillusztrációk
kidolgozása volt. Látszólag egyszerű a feladat, ám csak látszólag, mert olyan
hangokhoz is kellett gyakorlati ötletet párosítani, mint pl. a kis gömböc faló és guruló hangja, vagy a kútba beledobott
királylány hang. Mindegyik népmeséhez számozott sorrendben meghatároztam az
illusztráció munkanevét és leírását. Az országot hárman vettük a nyakunkba,
lelkesen. A siker érdekében a fél országot beautóztuk: gyakran több napos csillag túra alkalmával kerítettünk sort a felvételekre.
Több ízben szerepjátékra került sor. A sokrétű kihívás, a legváltozatosabb
helyszínek és a trükkös megoldások sora, mindannyiunk örömére szolgált:
élethosszig tartóak lettek ezek a kitartással és odaadással megszerzett
élmények.
A Vakok általános
iskola igazgatónőjénél kérésemmel meghallgatásra találtam. Két felsős lányt
ajánlottak a figyelmembe. A próbaolvasás eredményesen zárult. A harmadik lányt —
gimnazista — többé-kevésbé személyesen ismertem.
A felolvasott mesék
hangaláfestése igazi kihívást jelentett számomra. Nem látva nem egyszerű
feladat egy időben, mondjuk három felvételt mixelni: egy hangsávban kell a
teljes munkát elvégezni. A hangarányoknak a mese teljes egészében stimmelnie
kell. Egy mentést követően felismert hiba után az egészet elölről lehet
kezdeni. A végeredmény maga volt a megelevenedő csoda. Ezek után lehetőségem
nyílt a zsebembe mélyen belenyúlni. A kész lemezből a lakásomon
két számítógépen hétszáz példányt másoltam. Belőle több mint százat kaptak a
Vakok általános iskola tanulói, ötszázat a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár
hálózat és az Országos Könyvtárellátó hálózat.
Néhány nem létező
kulisszatitok a hangillusztrációk kapcsán: