Megdöngettem — múló pillanat

A mai nap célpontja a Pak Ou-barlang. Két üregről van szó, egy alsóról és egy felsőről, amelyekben jelenleg ezer illetve ezerötszáz ajándék Buddha szobor látható. A Mekong folyón észak felé hajózva jutunk el odáig. Az út szépsége ebben rejlik. A széles árteret dús vegetáció fedi. A menetirány szerinti jobb oldalon — ténylegesen a folyó bal partján — valamennyivel több szerényebb ingatlan található, mint a másikon. A folyam több látványossággal szolgál. Kis falvakat a parton, ahol a kézművességet, és a Lao Whiskey gyártását lehet megismerni. A folyó és annak partja lenyűgöző. Hegyek között vájta ki magának a medret. Körülöttünk buja környezet. Itt-ott szirtek, sziklák. A víz barnás. Zavaros a sok sártól, amely hordalékként belemosódott. Egy falu a folyó partján úgy ismerszik meg, hogy a folyópartról kivájt földlépcső vezet fel a sűrű bozótoson át, Esetleg a magasban egy-két faépület homlokzata is észrevehető. A folyónak jelentős a szintingadozása. Most alacsony vagy közepes lehet, de megáradva 5-8 méterrel magasabban tetőzhet. Ezért a partra felvezető lépcsők is magasak, és általában meredekek is. Már ha vannak. Lao Whiskey. Ez igazából egy rizspálinka. Xang Hai faluban helyben készítik. További látványosság a településen az ópiumpipa, melyet többféle minőségben, óriási méretekben árusítanak. Folyókanyarulatot követően bal oldalt feltűnik a Pak Ou-barlang alsó részének bejárata. Vízről nyílik, és a helyiek Tham Ting-nek nevezik. Elcsendesedik a hajó fülsértő motorja. Gyomrunk tele a svédasztalos ebéddel. Meredek betonlépcsők vezetnek fel mindkét üreghez.

Számtalan barlangban megfordultam már. Egy padon kényelmesen elhelyezkedek — közben kámforként felszívódik Kati. Visszatérve meséli az élményeket. Cipőlevételt követően egy nagyobb Buddha szobor elé lehet elhelyezni az ajándékot. A cirka 150 négyzetméteres alapterületű üreg ezer szobrocskát rejt. Rajtuk kívül előfordulnak még pillangók, és denevérek is – ezek valódiak. Régebben meditálás céljából felkeresett szakrális helyiség volt. Van egy nagyobb sárkány formájú víztartály is. Rendeltetése, hogy ünnep alkalmával, a benne összegyűlt víz különleges vízzé váljon. Aki vele megpaskolja a fejét, hosszú életű lesz. Az alsó barlang után, a felsőbe vezetett a feleségem útja. Tham Phum-nak nevezik. Százötven lépcsőfok vezet fel. A barlang teljesen sötét. Buddha szobrok tömkelege.

A túloldali part egyik szikláján koporsó, legenda fűződik hozzá. A két fiú barát, és a két lány barátnő, vegyes házasságot kötöttek. Jó barátokként éltek, és úgy döntöttek, ha lesznek gyermekeik, egymáséinak fogják nevelni őket. Született egy kislány, és egy kisfiú is. Továbbra is szeretetben élt a két család. A fiatalok felserdültek, és egymás iránt tűz lobbant a szívükben. A fiús ház a lányos családot dinnyeszedésre hívta magukhoz. A munka végeztével a segítő családnak nem ajándékoztak a gyümölcsből. Zokon vették. Rosszalló érzésük odáig fajult, hogy lányukat egy másik fiatalembernek ígérték. A szerelmes fiatalok ezután sem éreztek másként egymás iránt. Este találkoztak, és egy barlangban egymáséi lettek. A történtek után a lány öngyilkos lett. Eltűnt a lány. Szíve választottjának felkutatása után indult a fiú, és amikor rátalált halott kedvesére, ő is kioltotta az életét. Ez az ázsiai Rómeó és Júlia történet a koporsó legendája.

Luangprabang a középkor óta az ország fővárosa volt. A hegyek, és két folyó találkozásánál fekvő település idővel kinőtte magát, emiatt síkvidékre költöztették. A Királyi palota ma Nemzeti Múzeum, ahol 1975-ig élt a királyi család. Területén ezúttal sajátos szemlét tartok. Imádom a hangtálak, és a gongok millió-egy hangzásvilágú rezonálását. Ezek valahogyan elérik a lelkemet —már ha egyáltalán van olyanom. Az udvaron rátaláltunk egy 1,5 méter átmérőjű gongra. Korát megsaccolni, lehetetlenség. Ránk hagyományozódhatott a középkorból is, 100 éves fiatalka is lehet. Mindenesetre ököllel finoman megdöngettem. Kialakításánál meglepett, hogy a közismert tibeti gongtól eltérően, közepe mintegy 10-15 centiméter magasan dudor formájában kiemelkedett. A másik érdekesség a szerencsekerék. Igen, ilyen nem hit alapú praktikával is rendelkezik Buddha sajátos világa. Jóslás a feladata. Jósnő hiányában maguknak a jövendőmondásért folyamodóknak kell kipörgetniük a rájuk vonatkozó jövőképet. Két nyolc égtájú, külön-külön körbeforgatható ábrákkal teli tábla áll a rendelkezésükre. A nyugvópontok elérése után az ábrák összevetésének eredménye adja meg számukra a végeredményt. Két lehetséges dolog történhet ezután. Vagy elfogadják a negatív jóslatot és egy éven át törekednek a jelzett hibák kiküszöbölésére, vagy hazamennek, és nem törődve vele, összeházasodnak.

Utazásunk során egyik országból a másikba repülővel jutottunk el. A máskülönben mellékes információ ezúttal kinőtte magát. A vietnámi gép turistaosztálya túltelítetté vált, és csoportunkból öten a businessosztályra kaptunk jegyet. Ilyen osztályon eddig nem utaztunk a feleségemmel még, és ide aligha fogunk dupla áron jegyet váltani. Mindössze egyetlen számomra fontos dolgot szeretnék megemlíteni vele kapcsolatban. Az ülés leghátrább döntött állásában, kényelmes fekvőhelynek bizonyult: teljes hátamat ellazult állapotban nyugtathattam rajta, és a fejem is kényelmesen felfeküdt a fejtámaszra. Szerencsére, ülő testhelyzetben is képes vagyok jó nagyokat szunyókálni.