Vidám napot / magáért beszél...,

A bűnténnyel felérő szégyenletes esettel a Margitszigeten találkoztunk.

Hetente néhány alkalommal kimegyünk a szigetre futni a párommal. Érkezett a 26-os busz, amiről a Zenélőkútnál szálltunk le. Rövid bemelegítés után langyos tempóban tudtuk le a kört. A futás utáni nyújtást nem hagyjuk el sohasem. Erre én egy vastagabb törzsű fánál kerítek sort. Mindeközben arra figyeltem fel, hogy a levegő töményen tele van valamilyen szálló részecskével: tele lett vele az orrom is. A közelben egy addig nem észlelt munkagéptől eredeztethető zajra is felfigyeltem: teljesen felújítják az Árpád-híd déli sávjára felvezető feljárót. Honnan származott a sziget északi részét beterítő szennyezőanyag?

A játszótér mellől elindultunk a híd gyomra felé. Elámultunk a döbbenettől: a híd tövében egy a házépítésekről ismert betonkeverő dolgozott. Két ember lapátolta bele a cementet. A cementpor nem csak a lapátról került a levegőbe, mert a betonkeverő forgó dobjából is szürkés füst kavargott elő. Nem csak a környék járdáin lehetett a cementport cipőtalppal is érzékelni, hanem a híd gyomrában is, vastagon. 

Ez az eset magáért beszél: környezet- és egészségvédelem; minden áron való pénzmanipuláció, a  mai kor irányadó építéstechnikájának leépítésével; az ország lejáratása a külföldiektől hemzsegő Margitszigeten.

 

Ide kívánkozik: pár nappal később újra kimentünk a szigetre, de most a hídon lévő buszmegállóban szálltunk le a járatról. A híd gyomrában meglepő kép fogadott minket. A mintegy hat méter széles lejáró középső részéről elsöpörték a cementport, mégpedig mindkét irányban a fal felé!