165. LÉGTORNÁSZ – átaludt lehetőség (1964)
Sokat töprengtem a nagy
rejtélyen: hogyan is van ez a télapó dolog? A hitelt érdemlő mesekönyvből és a
mindent tudó szüleimtől előre egyeztetett információk jutottak el hozzám.
Rénszarvas húzta szánon érkezik a kaporszakállú, és piros zacskóba rejtett
ajándékaival telepakolja a gyerekek szépen kitisztított, ablakba tett
csizmácskáit. Akár van olyanja, akár nincs. Punktum. Határozott döntést hoztam,
meglesem azt a nyavalyás télapót. Kilesem a koponyarepesztő titkot.
Erre a célra, kézenfekvő ok
miatt, az ovit szemeltem ki. Belapátoltam az ebédet, és már tereltek is minket
a hálóterem felé. Összecsukható kempingágyba kerültünk a kollégákkal.
Szemhéjamat résnyire összehúztam, aközben kíváncsian figyeltem a fejleményeket.
A felnőttek között beinduló susmusolást fülem lokátorozta. Gyakran hajoltak a
karcsú női derekak, lesték a gyerkőcök álomba szenderülő arcocskáit. Én persze
titkon kukucskáltam, és így eshetett meg, hogy a fehér köpeny rejtette formás
női combok varázsa első alkalommal kissé megigézett. De továbbra sem ment ki a
fejemből a nagy rejtély: vajon hogyan juthat el az első emeleti rácsos ablakig a
hó nélküli Váci úton a rénszarvas húzta szánján érkező, légtornász télapó?
Kissé megfeledkezhettem az
óvatosságról, mert „Vércse” néni erélyesen rám ripakodott:
– Gyorsan aludjál el,
nyulacskám, mert máskülönben, hammm, bekaplak! – ijedtemben átszenderültem
álomország mesebeli határán.
Nagy zsivajra ébredtem. Kábán
néztem körbe. Eleinte azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Az összes társam az ablaknál
tolongott: talán kiesett valaki? Csak lassacskán talált rám a mértékadó tudat,
miközben megpróbáltam lábamra húzni a mindig engedetlen csukát. Eközben a többi
kölyök vigyorogva majszolta a mikulászacskóból előhalászott mennyei finomságú
csokikat. Letörten ballagtam az ablakhoz, ahol már csak egy árva csomag
várakozott kis gazdájára. Kezembe kaptam, a száját összefogó bogot ügyetlenül
bontogattam, és nekiláttam a keserédesre sikerült lakmározásnak.
– A fene
egye meg, nem sikerült meglesni azt a nyavalyás légtornász télapót! Vajon miért
rejtőzik előlünk olyan fondorlatosan?