Külcsíny és belbecs — csaó drájver

Kinek mi jut eszébe Palermo kapcsán? A legtöbb embernek alighanem a maffia. Utazásunk időzítése ebből a szempontból nem sikerülhetett volna tökéletesebbre. Január 16-án, érkezésünk napján Palermóban elfogták a harminc éve körözött, és időközben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Matteo Messina Denaro maffiavezért. Kávézóban fogyasztotta reggelijét, amikor lecsaptak rá a csendőrök. A történet slusszpoénja, hogy az olasz televízióban a Messina név hallatán az ugyanolyan nevű szicíliai városra gondoltam, mondván, ott csípték nyakon a hétpróbás gazembert.

A via Maqueda sétálóutcában béreltünk apartmant. Elegáns környék. Az épületben portaszolgálat. Tágas márványlépcsőház. Az emeleteken szokatlanul magas bejárati ajtók. A szomszédos lakásban jól szituált negyvenes férfi lakik. A szálláson belül három apartman. Szemnek tetszetős óriási nappalival, nívós kinézetű konyhával. De mint tudhatjuk, az olaszok sokat adnak a külcsínre, kevesebbet a belbecsre. Sorolom a szállás árnyékos oldalát: a szobaajtó kilincsét érkezésünk napján javítani kellett; a konyhában nem üzemelt az elektromos sütő és a futurisztikus dizájnú kávégép sem; a viharos esőzések alkalmával az erkélyajtó alatt befolyt a víz; a fürdőszobában pezsgőkád, de egy napba is beletelt volna, mire a gyér nyomástól kellő vízmennyiség összegyűlt volna benne; vagy a klozetbe, vagy a kádba, vagy a mosdóba folyt a víz. Ízelítőnek ennyi elegendő is, de senki ne higgye, hogy ezek a semmiségek bosszúságot okoztak volna, mert csak nevettünk rajta a feleségemmel. Olaszországban, pontosabban Szicíliában vagyunk. Legyünk lazák. Hangulatfokozónak következzen pár palermói színes:

Milyenek a szicíliai fiatalok? A sétálóutcában kószáltunk Katival, fejemen a fejhallgató, rajtam a hangrögzítő, kezemben a mikrofontartó. Szemből tizennégy év körüli pár érkezett. Összetalálkoztunk.

– Csaó drájver! – lazán a fiú.

Kíváncsian utánuk nézett Kati. Vajon mit látott? A lány udvarlója tarkójára csattanós taslit nyomott.

Vajon milyen az üzletpolitikája az indiai zöldségesnek? A vacsorához hiányzott két fej vöröshagyma. A boltba bement a feleségem, és a zöldség lemérésére kérte a kereskedőt. Erre nem volt hajlandó, ajándékba adta.

Milyen a szicíliai vendéglős? Mosdóra lett szüksége Katinak. Beléptünk a kávézóba, ahol pénz ellenében kérte a mellékhelyiség használatát. Az illető nemet intett a kezével, de jelezte, hogy én ingyen vehetem igénybe – mindketten bementünk.

Milyenek a szicíliai anyák? A lusta: az Operaház lépcsőjén ülve koldul porontyaival. A világképpel rendelkező: a kerékpár hátsó csomagtartóján ül az óvodás korú gyerek, a kormány mögötti babaülésben a bölcsis, miközben hangosan énekelve teker az édesanya. Hivatástudat hiányos szülők: a sétálóutcába három gyermekével együtt megérkezik a szülőpár, és szétszélednek markot tartani a kiskorúak. Szülő helyett a flaszter nevel: a sétálóutcában a vendéglő teraszára fehér gyerekek sündörögnek be, ahonnét pillanaton belül elhajtja őket a pincér. Hogy gyerekként ilyen utcai iskolát járt-e ki az a harmincas fekete férfi, aki a sétálóutca kövezetén ücsörögve koldul, lehet. Kár, hogy nem buktatták meg elsőben, mert akkor tisztességes munkával keresné meg a napi betevőt.

Kati két régi építésű trafikra lett figyelmes. Fellini Amarcord című filmje (1973) ugrott be nekem, abból is a telt keblű trafikos nő és a fiú esete.