: KOCSMÁROSOK — távol egymástól (2021)

A lyukas zsebű falu gyér forgalmú főútja mellett vagyunk. Régi, szépen felújított gangos parasztház, a kocsma. A nagyobb terem csak reménykedhet a vendégekben, a boltíves átjáró mögött lévő, a klubszoba. A kettő között a talponálló és társalgó. De mindez csak a körítés. A nyílt tekintetű kocsmáros érti a módit. Bőrcipőt visel, szövetnadrágban és vasalt ingben fogadja a vendégeket. Télen egy mellényt is magára ölt. Mindenkinek tisztelettudóan előre köszön. Az orvosnak, vagy más hasonló kaliberű vendégnek, mindig kijár a szakmai ranggal megtoldott üdvözlés: jó napot kívánok, doktor úr! — aztán tegezve folytatják.

Számára mindig az újonnan belépő, kiszáradt torkú vendég az első. Amennyiben ezalatt a bent lévőkkel társalgott, elnézést kér tőlük, és perdülve végzi kenyérkereső munkáját. Ő a falu és a környék mindenes csomópontja. Mindenkit ismer, minden felvetődő problémára akad hasznavehető ötlete, tanácsa. Jó stratéga. Még akkor is tesz-vesz maga körül, ha éppen nincs semmilyen dolga, fő a szorgalom látszata. Előfordul olykor, hogy egyik-másik falubelinek éppen lyukas a nadrágzsebe. Bejön egyet beszélgetni. Ilyenkor néhány mondat után az illetőnél rákérdez a kocsmáros:

— mit innál, Józsikám?

— Nincs pénzem! — érkezik a halk válasz.

Ez a közjáték évek óta közismert reklámjelenet. Fröccs nélkül a kocsmából nem mehet ki ő sem. A jelképes számlán a neve mellett egy nulla jelenik meg.

A Covid19 után visszaszállingózott a törzsközönség — mesélte — de az öregeknek már csak a hűlt helye, a fiatalok pedig egymás mellett ülve, kütyüjeikkel vannak elfoglalva. Nagyobb társaság énekléssel egybekötött mulatozása, már a múlté. Ha nem lenne fogadógép, nem lennék képes kifizetni az alkalmazottat.

A másik hörpintő jóval közelebb esik a fővároshoz. A „cigány kocsmája” néven emlegetjük, a párommal. Amikor első ízben betértünk melegedni, még az idős szülők vitték az ivót. Szürke téli napon esett meg. Egyedüli vendégek voltunk. A következő alkalommal, a pult mögül már egy fiatalember köszönt ránk illedelmesen. Ő is fürgén mozgott, és már tette elénk a nem lötty kávét. Olcsón adta. Zimankó idején a nálunk lévő dobozos tej tartalmát öntevékenyen megmelegíthettük a mikróban. A mellékhelyiség makulátlanul tiszta. Nem egyedül viszi a boltot. A jóvágású kocsmáros váltótársa, a szőke hajú, fehér bőrű, csinoska és őrmester típusú feleség. Az ivó itt is betölti a közéleti hely kulcsszerepét. Nem pénzes világfiak fényűző törzshelye a faluvégi ivó, de mindenki emberként viselkedik odabent — a koronavírus-járvány lakatot tett a kocsmaajtóra.