Kockafeje arctalan — egybeterelt nyáj

Térjünk be a Sagrada Família udvarába, amelyre csak csomagellenőrzést követően kerülhet sor. A főépület elé lépcsőn lehet feljutni. Odafent két makett. Egyikük az elkészült épületet tükrözi vissza, a másik a véglegeset mutatja. Ez utóbbinak megvalósulását nehezíti, hogy a még szükségessé váló terület egy részét lakóház foglalja el. A hatalmas bejárati kapu előtt állunk, de nem mozdul a lábunk — ezzel mások is így vannak. Annyira elképzelhetetlenül gazdagon díszített a homlokzat, és a tornyok, hogy órákon át lehetne újabb apró gyöngyszemeket felfedezni rajtuk. A természetet megfigyelve, és azt egyszerűbb vonalakkal visszaadva, rajzolódtak meg a szobrok tervrajzai. Minden egyes figura és faragvány egyedi. A képábrázolások jellemzően a bibliai kort hozzák vissza: a szamáron utazó nő kezében kisded; hátán leölt birkát cipelő férfi; egyik kezében csecsemőt tartó katona, a másikban gyilkos kard, és a mozduló alkart lefogó kétségbeesett anya. Az építész személyes spiritualitása nagy hatással volt a tervezésre. Emellett arra is ügyelt, hogy az épületegyüttes megfeleljen funkciójának. A bejárathoz nem lépcső vezet fel, hanem a természetes altalaj egyenetlenségét visszaadó kemény burkolatú felület: mintha egy földhányás tetejébe kellene felmenni. A templom egyik kapujának a szabad tér felé eső felületéből több centiméter magasan betűk emelkednek ki, amelyekből értelmes szóvá a „Jesus” áll össze. A másik kapu kovácsoltvas. Motívumai: zöld levelek, csiga, szkarabeusz, katica — ezek fémdíszítések. Összesen tizenegy kapu készült el eddig.

A csarnokba belépve a monumentalitás biztosan megérint mindenkit. Teljes alapterülete 5400 négyzetméter. Belső magassága terenként eltérő: 30, 45, 60 és 75 méter. A belső falak szürkék, de mondhatjuk úgy is, hogy itt minden telibe szürke. Szerencsés esetben a kis méretű ablakokon át bejutó napfény a színes üvegek hatására, a nagy szürkeséget a szivárvány vidám színeivel átfesti. Ellenkező esetben, a belsőtérre rátelepedik a komor szürkeség. Erre intő jelként figyelmeztet az emelet magasában megbúvó fekete emberforma alak, akinek kockafeje arctalan. A csarnokot 6 méter körkerületű, fatörzseket megidéző, egymást nem szabályszerűen követő márványoszlopok törik meg. Mielőtt elérnék a mennyezetet, előtte egymástól megint eltérő módon, az oszlopok faágszerűen szétágaznak a síkot nem ismerő mennyezet irányába, amelybe legvégül belenőnek. Az oldalfalak magasában karzat vezet körbe, nem látogatható. A csarnok közepén templomi padsor. Egyrészt hivatott szolgálni, a minket érő hatások magunkba fogadását, másrészt az egész- és félórakor hangfalból felhangzó, furamód tompa hangzású orgonajáték befogadását — rossz volt hallgatni.

Passio-torony. A két régi torony felkeresése előtt a hátizsákokat csomagmegőrző automatába kell tenni, további várakozást követően liftbe kell szállni. Túlzsúfoltságba torkolló kirándulás vár a kupolába szóló jegy boldog tulajdonosára. A két torony között összekötőhídon kell átsétálni. Odafentről kilátás a városra és az újonnan épülő tornyokra. Lefelé méternél keskenyebb, néhol a külső oldalon kapaszkodásra alkalmas korláttal kiegészített csigalépcső vezet le a sokemeletnyi mélységbe. Visszaérkező feleségem a tömeg miatt élvezhetetlen útról számolt be: engem a fehér bot miatt nem engedtek fel.

Kilépve a csarnokból és belépve a Gaudí múzeumba, fotókon látható az építész életének fontosabb állomásai, valamint megemlékeznek a két régi torony építéséről is. A szobrok és a kőből faragott díszítések miatt kívülről látványosabb az épületegyüttes.