: KIS KARÁCSONY NAGY KARÁCSONY — és a mit sem sejtő csillagocska (2018.)

Egyéves múlt a szülők szemefénye, közeledett karácsony ünnepe. Micsoda vissza nem térő első alkalom — hangzott a várakozás. A pincében lévő műfa epekedve várta az évenkénti egyszeri megdicsőülés idejét, hiába. A jeles nap létezéséről amúgy sem lehet fogalma a csöppségnek, ezért nem gyötörheti őt hiányérzet — gondolhatták a kevésbé tettre kész szülők, magukat vele felmentve. Máskülönben is, hivatalosak a távoli nagyszülőkhöz. Nem marad karácsonyfa nélkül a gyerek. A többit jövőre bepótoljuk majd.

A szeretet kitüntetett napján a lakóház elé begördült a Mercedes, és már suhant is a távoli családi vár felé. A koreográfia nem lepett meg senkit sem. Plázákat megszégyenítő belső karácsonyi dekoráció, talán még Walt Disney menedzserei is szégyenkezve a fejükhöz kaptak volna, irigységből. Ragyogott az apuka arca, ez aztán tényleg nem semmi, kitettek magukért a faterék. Nem létező előírás szerint pörgött a családi ünnep. Az éhségtől senkinek nem kopogott a szeme, nem száradt ki egy giga sem, a házikó hőfokára modern fűtéstechnika vigyázott. A jelen lévők nem sok vizet kavarhattak egymás személyes vonzáskörén belül. Éjszakára is szólt a meghívás. Másnap tompított lendülettel gördült tovább az eseménysorozat. Az ebédet meg kell várni, az időt addig valamivel agyon kell csapni. Mindezeken túl voltak már. Az apuka arca ragyogott a büszkeségtől. Megkereste a szüleit, és, a szállásért, az étkezésekért, valamint a további költségekért, egy köteg bankót nyomott az ősök markába, melyben benne foglaltatott, az oda-vissza fuvar is.