Kati cukrászda — végítélet ideje
Balkán? Jóformán csak negatív értelemben emlegetik mifelénk. Személyes tapasztalataim mást sugallnak. Amikor megérkeztünk a reptér aulájába, megváltottuk a menetjegyeket a Manora busztársaság járatára. Elsétáltunk a zárt ajtókkal várakozó buszhoz. Miután megérkezett a sofőr, és kezemben meglátta a fehér botot, a szabályzatnak megfelelően az egyik menetjegy árát visszafizettette a mellette álló pénztáros kisasszonnyal. A másik nagyon is említésre méltó színfolt a buszpályaudvar éttermében játszódott le. A helyi specialitásnak számító főétel mellé nem rendeltünk italt. Jócskán falatoztunk már, amikor kérés nélkül, két vízzel teli poharat tett elénk a fiatal pincér. Ez is a Balkán.
Sort kerítettünk a Macedónia tér és környékének megismerésére, valamint Európa egyik legnagyobb régi bazárjának bebarangolására. Az első napokban megtett kirándulások alkalmával, a városból más-más irányba kibuszozva, nagy vonalakban megismerhettük a település arculatát. Tágasabb zöldellő terek üdítették a lakóházas környezetet. Külsőre elfogadható állapotúak az ingatlanok. Az újonnan felhúzott épületek kisebb része toronyház, mely megbontja a négy-tíz emeletesek sorát. Kati véleménye szerint errefelé összességében jobb állapotúak az ingatlanok, mint Pesten.
A reptérről a fővárosba tartó buszok a Holiday Inn hotelig közlekednek. Ha továbbsétálunk a Vardar folyó mentén, hamarosan a Macedónia téren találjuk magunkat. Közelében a Teréz anya-emlékház. Ingyenesen látogatható. A Béke Nobel-díjat kapott Teréz anya albán szülők gyermekeként Szkopjében látta meg a napvilágot. Érdemes volt szétnézni odabent, már csak a hely szellemisége miatt is. Megérkeztünk a hatalmas térre, amely az ország kirakata. Kevés hely lehet a világon, ahol ekkora területen annyi és olyan kolosszális méretű szoborra lehet rácsodálkozni, mint itt. Nem könnyű eldönteni, hogy kiállított alkotásokat látunk-e, vagy betévedtünk egy szoborlerakatba. Nagy Sándor ágaskodó lovas szobra több méter magas talapzaton áll. Öt-hat emeletes ház magasságáig ér fel. Rátaláltunk az anyaság alkotásra is. Szökőkút körbefutó peremén látható. A macedón történelem királyait, bölcseit és nagyjait bronzba öntötték vagy fehér márványból faragták ki. Némelyik alkotás padon ülve pózolt. A felismert csalafintaság után mosoly kerül a rászedett arcára. Az embert ábrázoló alkotások méretei többszörösei a valóságosnak. Én úgy gondolom, a tévedés jogát fenntartva, hogy a tér megálmodói ezzel a koncepcióval két legyet akartak egy csapással ütni. Az óriási teret szobrokkal megtölteni, és monumentalitásukkal a világhódító Nagy Sándor géniuszára utalni.
Gyalogos és közúti hídból bő a választék. Legrégibb hídjuk a Kőhíd, melyet a XIV. században építettek eleik. Közelében a Művészetek hídja. Két szélső korlátján tömérdek szoboralak sorakozik egymást követően. Egyet a híd közepén kell kerülni. A mellette lévő közúti hídon többször is átkeltünk gyalogosan, a régi bazár felé tartva. Kíváncsiságból leléptem a most sekély vízű folyó szélességét, melyet 40 méterre becsülök. Árterében száraz dokkon kettő fából ácsolt hajó. Vendéglőként és szállodahajóként üzemelnek. A Kőhíd lábánál, mozdulata alapján, fürdőruhás nőt ábrázoló szobor akar vízbe fejest ugrani. Mozdulatlanságra kárhoztatott műalkotás, tele mozgással. A túlparton földön ülve sötétebb bőrű kiskamasz utcazenél. Virtuóz, tüzes gitárjátékát mély átéléssel teszi, lélekből fakadó erőteljes énekével elementárissá fokozza. Ez a fiú már tud valamit. Távolból rögzítettem, mert a tér gyalogos forgalmának hangulatával együtt gondoltam rá. Továbbsétálva feltűnt Katinak, hogy miután hátizsákomba visszakerült a felvevő, onnan pedig előhalásztam a fehér botot, az utcazenész hasonszőrű haverja utánunk eredt. A második hátratekintést követően már szúrós szemmel nézett vissza. Ebből már értett a kölyök.
A jól megválasztott szállás mindenhol aranyat ér. A régi bazár szélén egy motelben húztuk meg magunkat. Pedánsan tiszta épület. Készségesen sietett segítségünkre a portaszolgálatot ellátó hölgy, és kinyomozta a közeli Musztafa müezzin imára hívó énekének napi időbeosztását. Italautomatából itt ittuk a legfinomabb kapucsínót. Első emeleti szobánk ablakából ősrégi kovácsműhelyre lehetett rálátni. Ezúttal is hatalmába kerített a lustaság. Emiatt sajnos nem készítettem hangfelvételt a mesterember kopácsolásáról. A bazár már a XIII. századtól kezdve fontos kereskedelmi központ volt az Oszmán birodalomban. Napjainkban is tetten érhető a több százéves török építészeti behatás, például a müezzinek révén. A régi bazárnak van török „negyede” is, a Kale erőd felőli oldalon. A sikátorokban bolyongva albán „fennhatóságra” is találtunk, amelyről a „ruga” feliratú utcatábla árulkodott. Persze akadt „ulica” is, amely a macedónokra utal. Én a talpammal éreztem rá igazán a régi bazár savára-borsára. Az egymást követő utcakövek feltűnően kerülték a vízszintes síkot. Földszintes és egyemeletes, vegyes kiállású házak határolták a javarészt gyalogosok és robogók által használt utcákat. Az emeletes házak aljában műhely vagy bolt szolgáltatott, de több helyen kihasználatlanul ásítoztak az egykor zajos napokat megélt üzlethelyiségek. Bevert kirakatú is megbújt közöttük. A ruhabolt elsősorban a muszlim hitű vásárlókra alapozta árukészletét. Mellette bőven akadt smukkot kínáló üzlet is. Iparosokból sem volt hiány: kovács, asztalos, lakatos, bádogos. Nem hiányzott a bőrös, de a cukrász cégtábla sem. A régi bazár végében üzemelt korunk bolhapiaca és a zöldség-gyümölcs szekció. Munkaidőben a kávézó teraszán egymással beszélgető férfiak. Iskola végeztével muszlim és nem muszlim diáklányok vegyesen kóricáltak vagy betértek a vendéglőbe teázni. A régi bazárban hangos szót, szóváltást nem hallottam. Akadtak kéregetők kisgyerekkel is. Nem voltak erőszakosak. A kóbor kutya is csak diszkréten ugatott meg minket. Albánia óta hobbimmá vált a müezzinek imára hívó énekének rögzítése. A szállás közelében három is akadt belőle. Távolabb továbbiak hirdették Allah megkérdőjelezhetetlen elsőségét. A környék müezzinjei télen fél 6 órától fél órán át egymást rövid időeltolódással követve szólaltak meg. Más napszakokban is soha nem ugyanabban a percben teszik: déltől kétóránként négyszer.
Nem feledkeztünk meg a történelmi vonatkozású kulturális
látnivalókról sem. A Macedónia tér és a régi bazár tőszomszédságában keresendő
a VI. században emelt Kale erőd. Villámgyors időrendi áttekintés. I.
Jusztiniánusz császár építette, a Balkánra zúduló szláv törzsek elleni
védelemre. A XVII. századi ottomán krónikás, mint bevehetetlen erődről írt a
város felett őrködő katonai pontról. A XXI. század elején megkezdődött a vár
feltárása. Elsőre templom maradványaira találtak. A folytatódó munkálatok során
itt lelték meg az országban elrejtett legnagyobb mennyiségű bizánci pénzérmét.
Az erőd teljes körű bejárása hosszabb időt vesz igénybe. Erre a
Elérkezett a végítélet ideje számomra, pedig ragyogóan sütött a nap a régi bazárra. Mint a karikacsapás olyan simán ment minden addig. Arcomon széles mosoly. Nem csoda, hogy mint a felhőtlen égből érkező villámcsapás, úgy hatott rám Kati kajánul közölt felfedezése. Az elénk kerülő cégtábla szerint a helyi Kati cukrászda előtt álltunk.