74. KAKAÓS CSIGA – glória (2004)

A tavaszi napsütés langya átmelegítette a szobát. Gondoltam egyet, és a kutyasétáltatás szempontjából szokatlan koradélutáni időpont ellenére a vakvezetővel körbesétáltuk a lakótelepet. A visszafelé úton hozzánk csatlakozott az iskolából kerülővel hazafelé tartó kislány. Ő ismert minket, mert akkoriban a vakvezetővel a suli összes osztályát felkerestük. Lecövekeltünk a hátsó kapu előtt, tovább folyt a szó. Eközben a járdán sorakozó kukáknál megállt valaki: az egyik tárolóedény teteje hamarosan felnyílt. Szemben álltam vele, de a fejleményeket csak füllel követhettem nyomon. A kislány háttal állt a guberálónak. Hangtalanul megfordult, majd tisztelettudóan elnézést kért tőlem, hogy pár pillanatra magamra fog hagyni. Lehajolt a földön lévő iskolatáskához, egy zörgő zacskóból előhalászott valamit, majd odasietett a kukázóhoz.

– Tessék elfogadni! – meleg hangon.

– Köszönöm, de nem – maga elé suttogva.

Néma csend következett. Óráknak tűnt, de csak másodpercek voltak.

– Köszönöm szépen – halkan.

Visszatért a kiskamasz. Mintha mi sem történt volna, folytatódott a félbeszakadt párbeszéd. Halkan csukódott a kuka fedele. A járdán felénk közeledve újabb köszönetet rebegett el a női ajak.

Hitetlenkedve álltam az előttem lejátszódó eseménysortól: játszi könnyedséggel tökéletest alakított a kislány. Kis barátnőmtől megtudhattam, hogy a szülei elváltak, szobakonyhában sokadmagával lakik, a pénz nem veti fel őket. Pékségben dolgozó apukája révén jutnak friss péksüteményhez. Évek óta ilyesmit visz uzsonnára az iskolába. Mindezek tették érzékennyé az elesett emberek iránt: éber volt a füle, egy pillanat alatt átlátta a helyzetet, a következő másodpercben lélekből indíttatva meghozta a döntést, rögtön cselekedett és nem várt köszönetet érte. Apróság, de sok mindenre rávilágít: évek óta ugyanazt az ételválasztékot fogyasztotta, de a suli végére megmaradt elemózsiát nem dobta ki a szemetesbe, hanem hazavitte. Emberfia ennél tökéletesebbre nem lehet képes.

Azóta mondásommá vált: aki szereti a kakaós csigát, rossz ember nem lehet!