Írástudó ősök — ótestamentum korán és bikini

Fokozatosan kezdett kialakulni bennem az ország és az utazás sommás képe. Történelmi szempontból sokszínű, érdekes, gondolatindító tájék. Túlnyomó részt terméketlen homokkő fennsík, köves-kavicsos sivatag, félsivatag. Jelentős mértékű a szegénység. Szemét mindenhol, a higiénia nagy fokú hiánya, déli meleggel párosulva. Az országút mellett pár négyzetméter alapterületű kulipintyókban működnek a szolgáltatóiparosok, például gumijavító. A sivár, lakatlan környezetben a rendszertelenül felbukkanó kőházak biztonságát embernél magasabb kőfal óvja. A fővároson túl került képbe a műanyag takarófóliából és papírkartonból összeeszkábált lakósátor komfort. Utcatáblákat ne keressen senki. Vallásosság vonatkozásában liberális ország. A házasságra lépő nők jogait szerintünk túlzóan erősen védi a jog. Biztosan nem házasodnék meg Jordániában. A férfiak jellemzően európai viseletben járnak. A nőknek kisebb része öltözik muszlimba. Neves európai divatcég a Koránnak megfelelő fürdőruhát kínál a hölgyeknek. Férfiaknál utcai viseletnek előfordul a fél lábszárig érő, bő ingféle. Feleségem szerint gyönyörű hölgyek is teremnek errefelé, mint például az akabai hotel éttermének egyik húszéves, feketébe öltözött, de lábán márkás fehér sportcipőt viselő, mosolygó alkalmazottja. Jordániában is bebizonyosodott, hogy a helyi idegenforgalomban dolgozó emberek plusz munkájáért a borravalót adó magyar utazási iroda főbenjáró bűnt követ el. Elsősorban ellenünk, utasok ellen, akiktől a nem hivatalos összeget az utazás megkezdésekor az idegenvezető beszedi. Másrészt, erősítik azt a hitet a helyiekben, hogy a látszatmunkáért is jár a pénz. Előfordult az ammani szállodában, hogy lényegében nem adtak vacsorát. Máshol olyan retkes és áporodott levegőjű volt a zárt lépcsőház, hogy az emeletre közlekedés céljára inkább a liftet vette igénybe a klausztrofóbiás feleségem. A munkától többnyire nem lökik félre egymást a londinerek. A buszvezető tekeri a kormányt, tapossa a gázpedált vagy éppen rálép a fékre. A helyi idegenvezető a sofőr mögött foglal helyet, és ha kérdezi őt, válaszol, majd hosszasan bámul ki az ablakon vagy eszik-iszik. Sok negatívummal rukkoltam elő, de azokat fogadjuk világlátásunk gazdagításának és értelmezésének forrásának.

Az ország déli területén, közel Szaúd-Arábiához található Vadi Rum, amely 740 négyzetkilométeres sivatagi terület, szurdokokkal, sziklákkal, barlangokkal. A térség már 12 ezer éve lakott. Róla tanúskodik az eddig 154 régészeti helyszínen feltárt leletegyüttes, valamint huszonötezer sziklarajz és felirat. A többnyelvű szövegek a térségben lakó írástudók jelentős számáról adnak hírt. A helyszínen fellelt sziklarajzok jó állapotban maradtak fenn, az időjárási viszonyok nem okoztak bennük komolyabb károsodást. A terület éghajlata nagyjából i. e. 3000-ig a mainál jóval csapadékosabb volt. Ekkor földműveléssel, és állattenyésztéssel foglalkoztak az itt élő népcsoportok.

Platós furgonok vártak ránk. A nyitott raktérben egymással szemben hárman-hárman foglaltunk helyet. Állítólag a jobb járgányok közül kaptunk, de a raktér hátsó palánkajtaját nem lehetett lenyitni. A sárhányóra fellépve, azt is át kellett lépni. Mindenki teljesítette a tornamutatványt.

Első megállónk a már csak látványelemnek megtartott vasútállomás volt: gőzös, dízel mozdony, teher és személyvagonok. A környék salétrombányáinak kitermelt anyagát szállították el innen. Turisztikai célból pénzért még beizzítják a gőzöst, amely 500 métert halad. Eközben a dombok mögül a nagy csatazajjal előtörő lovascsapat megtámadja a rémültté vált utasokat. A következő helyen meredek homokdombra taposhattuk fel magunkat. Időjárás formálta, érdekes alakú és kinézetű sziklák világába kerültünk. Elsőnek Kati ért fel. Hamarosan mellette állhattam. Közelemben a sziklának olyan füle volt, mint amilyen a bögrének. Megfogtam, de a szikla súlya kifogott karom erején. A következő megállóhelyen száz egypúpú várt ránk. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a természetben és az állatkertben felnövekvő ugyanazon faj példányainak hangja egymástól jelentősen eltér. Két tevecsorda két tagja kommunikált egymással. Hangjukat a magyar szürke marháéhoz és a Hortobágyi Nemzeti Park Vadaspark területén ridegtartásban tartott őstulkok hangjához tudnám hasonlítani.

Utolsónak a csodálatosnak leírt naplemente következett. Mindenki szájtátva nézte a jelenést. Eközben a dzsipben, annak háttal ülve, a futócipőmből kitakarítottam a homokot.